Japán szankciókat vezetett be 11 oroszországi magánszemély és 54 vállalat, valamint néhány más ország több tucatnyi vállalata ellen, jelentette a TASZSZ.
Az intézkedésekkel tizenegy érintett személy vagyonát fagyasztják be, köztük gyémántgyártó, gépgyártó, logisztikai, pénzügyi és technológiai cégek vezetői vannak. A szankcionált orosz szervezetek között pedig lőszergyártó, vegyi, lőporgyártó, navigációs technológai cégek és bankok találhatók.
Nyolc személyt, köztük Violetta Prigozsinát törölték a szankcionált személyek listájáról.
További 22 oroszországi céggel és szervezettel szemben exportkorlátozásokat vezettek be. Ugyanezek az intézkedések Kínában 18, az Egyesült Arab Emírségekben egy, Kazahsztánban egy, Kirgizisztánban két, Thaiföldön egy és Törökországban nyolc vállalatra vonatkoznak. Egy észak-koreai állampolgár és a grúz MRB Bank vagyonának befagyasztását rendelték el.
Japán emellett megtiltotta a kapszaicin nevű anyag és 335 fajta egyéb áru exportját Oroszországból, beleértve a járműalkatrészeket, kismotorokat és szerszámokat.
A japán kormány több szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen az orosz–ukrán háború megkezdése után. 2024 decemberének végén Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes a moszkvai japán nagykövettel, Akira Mutóval folytatott megbeszélésen kijelentette, hogy az országok közötti párbeszéd újraindítása nem lehetséges, ha Tokió nem gondolja át oroszellenes politikáját.
