A 2022 óta tartó orosz–ukrán háború bizonytalan politikai és gazdasági környezetet teremtett az Ukrajnával közvetlenül szomszédos térség országai számára, amelyben Magyarország kormánya bátor békemissziót vállalt és minden felet a rengeteg emberáldozattal járó konfliktus mielőbbi lezárására szólított fel. Fontos kérdés magyar nézőpontból, hogy hogyan változott hazánk megítélése a nehéz időkben a szomszédaink körében, illetve, hogy a magyarok véleménye hogyan változott a szomszédos országokról. Ezt járta körül a Nézőpont Intézet által idén kilencedik alkalommal elkészített Magyarország-barométer.
A Magyarország-barométer 2025 elkészítéséhez Magyarországon és hat szomszéd országban végeztek egyenként ezerfős, országos reprezentatív mintán kérdőíves közvélemény-kutatást 2025 januárjában, így mind a hét ország társadalmának véleményéről, az egyes országok kölcsönös megítéléséről megbízható információkat szereztek.
Akik kedvezőbben látják Magyarországot, mint a magyarok őket
A magyarok (62 százalék) és a szlovákok (65 százalék) hasonlóan magas arányban vélekednek pozitívan egymás országáról. 2023 októbere óta erősíti egymást újra a két ország vezetése stratégiai kérdésekben, mint például az orosz–ukrán háborúban képviselt békepárti álláspont képviselete vagy a szuverenitás védelme az Európai Unió föderalista intézményeivel szemben. 2018 és 2023 között a szlovákoknak egyértelműen jobb véleménye volt hazánkról, mint a magyaroknak Szlovákiáról, de a Fico-kormány megalakulása után egyértelmű javulás állt be. A 2024-es és a 2025-ös adatok lényegében azt mutatják, hogy mindkét nemzet közel kétharmada pozitívan gondolkodik a másik nemzet országáról, amely a XX. század számos konfliktusa után történelmi sikernek tekinthető.
A magyarok felének (50 százalék) van jó véleménye Romániáról, amely adat második éves folyamatos javulást jelent keleti szomszédunk megítélésében, hiszen korábban csak a magyarok harmada mondta, hogy pozitív a Romániáról alkotott képe.
A románok Magyarországról alkotott véleményében ingadozás látható az elmúlt években. A háború első két évében még látható nagy arányú pozitív megítélés 2024-ben lecsökkent (39 százalék), idén azonban az azt megelőző évinél is magasabb, 61 százalékra emelkedett a hazánkról jó véleménnyel levők aránya. A mélypont magyarázható a magyarellenes pártok közel húszszázalékos EP-választási eredményével, a visszaerősödésnek pedig minden bizonnyal lendületet adott Románia schengeni övezethez való csatlakozása, amelynek elkötelezettje és szervezője volt a magyar kormány a soros EU-elnöksége alatt.
A magyarok relatív többsége (48 százaléka) jó véleménnyel volt Szerbiáról, amely adat a Románia megítéléséhez hasonló javulást jelent az elmúlt kilenc év során.
Korábban csak a magyarok harmada tekintett pozitívan déli szomszédunkra. A szerbek véleménye folyamatosan nagy arányban pozitív volt az utóbbi években Magyarországról, amelyet megerősít a magyar miniszterelnök és a szerb elnök szövetsége. A két ország együttműködése nélkül kezelhetetlen lett volna a balkáni illegális migrációs nyomás, nem kezdődhetett volna meg a stratégiai jelentőségű Budapest–Belgrád vasútvonal építése, s nem lenne sikeres együttműködés az energiabiztonság terén sem, amelyben a két országon is keresztülvezető Török Áramlat minden korábbinál nagyobb szerepet tölthet be a jövőben.
