Bóka János a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: az uniós intézmények vezetőinek tartózkodniuk kell a nagyszabású politikai kijelentésektől és céldátumok megjelölésétől Ukrajnával kapcsolatban, amennyiben nem élvezik az európai vezetők konszenzusos támogatását vagy nincs mögöttük az Európai Tanács állásfoglalása.
Magyarország Ukrajna uniós csatlakozását nem biztonsági garanciával kapcsolatos kérdésnek tekinti. A bővítési folyamatnak objektív és érdemalapú folyamatnak kell lennie. E tekintetben Ukrajna sem jelent kivételt
– nyomatékosította. Bóka János elmondta, hogy a miniszterek előkészítették az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács március 6-i rendkívüli és március 20-21-i rendes ülését. A rendkívüli ülésen az európai védelem és Ukrajna támogatása lesz napirenden, míg a rendes ülésen a versenyképesség, a migráció és a következő hétéves uniós költségvetés. Felhívta a figyelmet: Magyarország óvatosságra int a március 6-i ülés kapcsán, mivel el kell kerülni az EU megosztottságának látszatát. Véleménye szerint a rendkívüli ülés összehívása válaszreakció az Egyesült Államok és Oroszország közötti közvetlen tárgyalásokra, miközben nem világos, hogy Európa részt vehet-e ezekben, és ha igen, milyen formában.
Bóka szerint ez a rendkívüli tanácskozás várhatóan nem fogja teljeskörűen rendezni ezt a kérdést, de lehetőséget ad az európai vezetők eszmecseréjére.
A versenyképességgel kapcsolatban Bóka hangsúlyozta, hogy a magyar uniós elnökség alatt elfogadott budapesti nyilatkozat szerint az állam- és kormányfők rendszeresen visszatérnek erre a kérdésre. Mint mondta, Magyarország várja az Európai Bizottság deregulációval, egyszerűsítéssel, energiaár-csökkentéssel és a zöld ipari megállapodással kapcsolatos javaslatait, amelyek hamarosan nyilvánosságra kerülnek. Hozzátette, hogy az Európai Tanács migrációval kapcsolatos következtetéseket is elfogad, amelyeknek folytonosságban kell lenniük az októberben megkezdett migrációs fordulattal.
Innovatív megoldásokra van szükség, különösen a menekültkérelmek és visszatérítési eljárások uniós területen kívüli lebonyolításának lehetővé tételére
– hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy magyar kezdeményezésre napirendre került az Európai Bizottság és civil szervezetek közötti szerződések átláthatóságának kérdése.
A magyar delegáció kétségeit fejezte ki a jelenlegi jogszabályok és intézményi gyakorlat átláthatóságát illetően, és két fellépési lehetőséget javasoltak: a Tanács közvetlen hozzáférést kérhet ezekhez a szerződésekhez, vagy a bizottság más intézményekkel együttműködve nagyobb betekintést biztosíthat.
Kifejtette, hogy jelenleg a szerződések alapvető adatai - a szerződő felek, a támogatási összeg és az általános cél - elérhetők az interneten, de nem derül ki belőlük pontosan, milyen tevékenységekre vállaltak kötelezettséget a felek. Magánszemélyek, tagállamok és intézmények betekintést kérhetnek ezekbe a szerződésekbe, de az Európai Bizottság a keddi tanácsülésen egyértelművé tette, hogy jogilag nem tartja magát kötelesnek arra, hogy azokat teljes terjedelmükben nyilvánosságra hozza.
A hozzászóló tagállamok között volt olyan, amely támogatásáról biztosította ezt a kezdeményezést. Volt olyan, aki elégedettségét fejezte ki a bizottság eddigi gyakorlatával kapcsolatban. Én e tekintetben szakmai és politikai vitára számítok a tanácson belül az elkövetkező hetekben és hónapokban
– tette hozzá.
Magyarország célkitűzése továbbra is az, hogy olyan módon, mint ahogyan az Egyesült Államok nyilvánosságra hozta a civil szervezetek támogatásával kapcsolatos információkat, hasonló transzparencia valósuljon meg az uniós támogatások tekintetében is
– húzta alá Bóka János.
Borítókép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter beszédet mond a XXI. Század Intézet és a Mathias Corvinus Collegium Sikeres magyar elnökség 2024 - Esély az Európai Uniónak című budapesti konferencián 2025. január 20-án.
(Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
