Miközben Európa figyelme a migrációs vitákra összpontosít, a német Bundestag csendben elfogadta az új szén-dioxid-árazási rendszert, amely 2027-től lép hatályba. Az Európai Unió szigorú klímaszabályai következtében ez a döntés minden ágazatra hatással lesz: drágábbá válik az élelmiszer, a lakhatás, a fűtés és az autózás. Ezzel párhuzamosan pedig az egyébként is rossz állapotban lévő német gazdaság is újabb csapást szenved el, amely sokak szerint a végső döfést jelentheti – írja az eXXpress.
Mi változik 2027-től?
Az ETS–II nevű emissziókereskedelmi rendszer kiterjesztésével a fűtés és a közlekedés is a kibocsátási kvótarendszer alá kerül. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók (benzin, dízel, fűtőolaj, gáz) piaci szereplőinek kibocsátási engedélyeket kell vásárolniuk. Mivel a kvóták száma fokozatosan csökken, a kereslet-kínálat elve érvényesül: minél nagyobb az igény a kvótákra, annál magasabb lesz az áruk. Ezt a többletköltséget pedig a végfogyasztókra hárítják.
Mit jelent ez a mindennapokban?
A szakértők becslései szerint a szén-dioxid-kibocsátás tonnánkénti ára száz és háromszáz euró között lehet, ami jelentős drágulást eredményezhet. Egy kétszáz eurós tonnánkénti ár esetén a benzin literenkénti ára 38 centtel is nőhet. Ez a változás sok embernek azt jelentheti, hogy a fűtés és az autózás luxuscikké válik, ahogy ezt az energiaárak emelkedése miatt láthattuk a 2022-es energiaválság során is.
Az energiabiztonság kapcsán a tegnapi kancellári vita során Friedrich Merz is számonkérte Scholzon, hogy miért állíttatta le a maradék három atomerőművet az orosz–ukrán háború miatt kialakult helyzet közepén, amikor az energiabiztonság az egyik legfontosabb tényező.
Más ország nem állt volna elő ilyen őrült ötlettel. Ezek olyan döntések voltak, amelyek hátterében ideológia állt. Scholz hagyta, hogy a zöldek az orránál fogva vezessék őt
– fogalmazott Merz.
Gazdasági hatások
A költségnövekedés az infláció újabb hullámát indíthatja el, amely főleg az alacsony és közepes jövedelmű embereket érinti majd. Az életszínvonal csökkenhet, a belföldi kereslet visszaeshet, ami válságba sodorhatja a német gazdaságot. Szakértők szerint az emelkedő energiaárak és gyártási költségek miatt sok vállalat dönthet az elbocsátások vagy éppen a termelés külföldre helyezése mellett.
A kormányok vélhetően próbálják majd enyhíteni az áremelkedés hatásait, de a folyamat elkerülhetetlennek tűnik. A lakosság és a gazdaság nagy része alkalmazkodni kényszerülhet egy radikálisan megváltozott környezethez, amelyben a fosszilis energia egyre inkább csak a kiváltságosoknak válik elérhetővé.
