Nagy érdeklődés mellett mutatták be a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a lengyel Ordo Iuris Intézet kutatói által jegyzett The Great Reset jelentést, amely két lehetséges forgatókönyvet vázolt fel az Európai Unió számára. A dokumentumról és az EU előtt álló jövőképekről Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Jerzy Kwasniewski, az Ordo Iuris Intézet elnöke és társalapítója, valamint Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője beszélgetett.
Orbán Balázs, az MCC kuratóriumi elnöke köszöntőjében elmondta, hogy az EU története a mi történetünk is, amelyet több mint húsz éve mi, közép-európaiak is alakítunk. Segítjük vívmányainak érvényre jutását, de egyúttal aggódunk az esetleges gyengeségei miatt, az utóbbira pedig az elmúlt időszakban bőven volt okunk. Az EU irányvesztett, túlbürokratizált, túlcentralizált, túldogmatizált – sorolta a problémákat.
Ennek ellenére Európából nem ki kell lépni, hanem be kell lépni, el kell foglalni Brüsszelt, át kell alakítani a szervezetet – hangsúlyozta. A helyzet súlyos, de nem kilátástalan – tette hozzá.
A jelentés szerzői alapvetően két lehetséges irányt vázoltak fel az Európai Unió számára. Az egyik szerint az EU-nak vissza kell térnie a gyökereihez, a másik szerint pedig radikálisan új alapokra kell helyezni az együttműködést.
Jerzy Kwasniewski szerint paradigmaváltásra van szükség Európában, ugyanis az elmúlt húsz évben, a lisszaboni szerződés óta minden egyes válságra az volt az EU válasza, hogy egyre több hatalmat próbált magához ragadni az Európai Bizottság. Ez a megközelítés megbukott.
A Great Reset jelentés célja, hogy megindítsák a vitát az EU reformjáról. Az első opció szerint az uniónak egyszerűen vissza kell térnie a gyökereihez. A mai problémák jó része az Európai Bizottság hatalmából fakad. A bizottságnak inkább a titkárság szerepét kellene betöltenie a tagállami vezetőkből álló Európai Tanács mögött – fejtegette a szakértő.
A második opció szerint egyszerűbb az alapoktól valami újat felépíteni, mint az elromlottat megjavítani. Ezért egy kormányközi konferenciát kell tartani, nem az uniós jog, hanem a nemzetközi jog alapján, amely meghatározná az együttműködés kereteit. Egy ilyen átmenet persze többévnyi zavaros helyzettel járna, de egy olyan közösség lehetne a végeredmény, amely tényleg a szabadságon, a szabad piacon és a tagállamok szuverenitásán alapul.
Szánthó Miklós arról beszélt, hogy az EU jó projekt lenne, ha nem foglalták volna el a liberálisok. Az elmúlt évek alatt gazdasági közösségből egyre inkább politikai közösséggé vált, amit pedig ma látunk, az az, hogy az Európai Bizottság egy érzelmek és ideológia vezérelte politikai gépezet lett, amely a saját progresszív ideológiáját próbálja ráerőltetni a tagállamokra, ha pedig valaki nem kér ebből az ideológiából, azt például forrásmegvonással büntetik. Az uniós jogrendszert, az Európai Bíróságot és az uniós pénzügyi rendszert egyaránt fegyverként használják. Az uniós vezetők vagy felismerik, hogy intézményi strukturális reformra van szükség, vagy összeomlik az unió – vélekedett az Alapjogokért Központ főigazgatója.
Az európai integráció valódi célja, hogy a tagállamok és az emberek érdekeit szolgálja. A probléma nem az integrációval van, hanem azzal, hogy a brüsszeli vezetők a saját értékeiket és ideológiájukat akarják ráerőltetni a tagállamokra. Ha pedig egy tagállam erre nemet mond, előkerülnek a különböző jogi, pénzügyi, politikai eszközök – magyarázta.
Rodrigo Ballester arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unióra sokan egyfajta vallásként tekintenek, és bármilyen változtatási javaslatot istenkáromlásnak vesznek. Szerinte nagyobb rugalmasságra lenne szükség az Európai Unióban, az uniós fizetéseket pedig nettó tízezer euróban kellene maximálni. „Tetszik az autó, de nem tetszenek a pilóták” – fogalmazott az EU jelenlegi vezetésével kapcsolatban. A problémákra példaként hozta fel a szubszidiaritás elvét, amely elvben azt szolgálná, hogy minden döntés a megfelelő szinten szülessen meg, de ma a szubszidiaritás csak egy irányban működik, az európai szint egyre több ügyet von magához.
Borítókép: A beszélgetés résztvevői (Forrás: Facebook/Mathias Corvinus Collegium – MCC/Budapest)
