– Közel három évtizednyi fáradságos és felelősségteljes munka után közeledünk a célhoz, hogy teljesen aknamentes országgá váljunk –mondta a tárcavezető a horvát parlamentben, a 2024-es aknamentesítési terv végrehajtásáról szóló jelentés benyújtásakor. Emlékeztetett: Horvátországban az 1990-es évek első felében lezajlott háború után 650 civil sérült meg aknarobbanásban, és 207-en vesztették életüket. Ugyanakkor elégedettségének is hangot adott, hogy tavaly már egyetlen baleset sem történt.
Ez visszaigazolása a rendszerünk hatékonyságának és professzionalizmusának
– mondta Bozinovic, megjegyezve, hogy az ország aknával szennyezett területe tavaly év végére 49,3 négyzetkilométerre csökkent, és mindössze három megyére, 16 városra, illetve járásra terjed ki.
A hivatalos adatok szerint Horvátországban mintegy 1174 négyzetkilométer aknagyanús területet kellett átvizsgálni.
Bozinovic kulcsfontosságú pillanatnak nevezte a horvát aknamentesítő központ létrejöttét 1998-ban, amellyel – mint mondta – megteremtődtek az aknamentesítés rendszerszintű és intézményesített feltételei.
Horvátország nem várt mások segítségére az aknamentesítés megkezdésével, hanem egyedül oldotta meg
– mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy 2024 végéig a munkálatok 67 százalékát saját forrásból finanszírozták. Az 1990-es évek első felének délszláv háborúiból visszamaradt aknák és robbanószerek hatástalanítására Horvátország eddig egymilliárd eurót költött, ebből 260 millió eurót az Európai Unió támogatott.
Horvátország 1997-ben az elsők között írta alá az ottawai egyezményt, amely tiltja gyalogsági aknák gyártását, kereskedelmét és telepítését, valamint előírja az aknakészletek megsemmisítését és az aknamezők felszámolását.
Az ország területén jelenleg is 2215 tábla hívja fel a figyelmet az aláaknázott területekre.
