A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest Balkans Forum panelbeszélgetésén sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy igen rég nem került sor új tagállam felvételére az Európai Unióba, miközben a közösség borzalmas állapotban van gazdasági és biztonsági szempontból is.
– Nyilvánvaló, hogy sokkal rosszabb helyzetben vagyunk, mint korábban. Nyilvánvaló, hogy szükség van némi frissítésre, új energiára, valamire, ami jobb állapotba hoz minket – jelentette ki, hozzátéve, hogy ez a lendület egyedül a Nyugat-Balkánról származhat. Ennek kapcsán pedig sérelmezte, hogy a térség országai átlagosan már 14,5 éve várakoznak a tagságra.
Kitért egyes tagállamok képmutatására is, miután szavai szerint vannak, akik teljesen máshogyan beszélnek zárt körben, mint nyilvánosan. – Amikor közönség előtt beszélnek, mindig pozitívan állnak a bővítés kérdéséhez […] De amikor huszonheten összeülünk zárt ajtók mögött, akkor mi, akik egyébként támogatjuk a bővítést, kisebbségbe kerülünk – húzta alá.
– A tagállamok többsége akkor, amikor a lényegre kerül a sor, a valós kérdésről kell beszélni, mikor már nem csak kommunikáció és propaganda és frázispufogtatás van, ellenzi a bővítést
– tette hozzá.
– Nem szabad megszégyenítenünk, megaláznunk a Nyugat-Balkán országait, mert az, hogy félrevezetjük őket, az megalázás
– folytatta.
Majd lehetetlennek nevezte, hogy Ukrajna hamarabb csatlakozzon az Európai Unióhoz, mint a Nyugat-Balkán országai.
Ezzel kapcsolatban pedig az integrációs folyamat érdemalapúságának fontosságáról beszélt, amit az európai politikusok is gyakran emlegetnek. Úgy vélekedett, hogy ezt minden tagjelölt vonatkozásában alkalmazni kell, márpedig
Ukrajna aligha felel meg jobban a csatlakozási feltételeknek, mint a nyugat-balkáni országok.
– Ha úgy gondoljuk, hogy az érdemalapúság azt jelenti, hogy valaki háborúban áll vagy sem, akkor pedig beszéljünk erről nyíltan, és ne használjunk álságos szavakat – fogalmazott.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az EU a nyugat-balkáni országok felvételével nem csak a tagállamok számát növelné, hanem a közösség jelentősen meg is erősödne. – Itt az ideje annak, hogy a nyugat-balkáni országok csatlakozzanak, és ezáltal erősebbé tudjuk tenni az Európai Uniót – mondta, rámutatva, hogy erre nagy szükség lenne, hiszen az Egyesült Államok és Kína is elhúzott a globális gazdasági rangsorban.
Ennek egyik fő oka szavai szerint, hogy az Európai Bizottság nem hozta meg a megfelelő intézkedéseket a hazai vállalatokat előnyben részesítő amerikai politikára válaszul, ahogyan most sem lépett időben.
– Tudjuk november óta, hogy Donald Trump lett az Egyesült Államok új elnöke. Rendkívül patrióta politikát folytat, 2016 óta tudjuk ezt. Akkor lépett először hivatalba, hát azóta már jó sok idő eltelt. És a kampány kezdete óta tudtuk, hogy ugyanezt fogja folytatni. Tudtuk azt, hogy vámokat akar bevezetni. Hónapok óta tudjuk az egészet, most meg nagy meglepetten nézünk, hogy ez bekövetkezett – közölte.
– Hogy lehet, hogy nem volt proaktív megközelítés az Európai Bizottság részéről arra, hogy létrehozzunk egy egyeztetési platformot? A lövészárkokból vártunk, mi fog történni. Ez nem megfelelő megközelítés
– fűzte hozzá.
Borítókép: Szijjártó Péter (Forrás: Facebook)
