Bizonyítékot találtak Izraelben az „Armageddonra”

Izraeli régészek tárgyi bizonyítékokat találtak a bibliai „Armageddon” csatára – jelentette a The Times of Israel című angol nyelvű izraeli hírportál.

Illusztráció. Biblia (Fotó: AFP)

Görög és asszír forrásokból is tudunk ilyen zsoldosokról az akkori Egyiptom szolgálatában – hangsúlyozta Finkelstein. 
A Bibliában számos nyom jelzi a nyugat-anatóliai Lüdia részvételét Jósíjáhú meggyilkolásában. Az egyik Góg története; sok tudós szerint Góg Gygeszre, Lüdia királyára utal, aki az asszírok szerint zsoldosokat küldött az egyiptomi seregbe – tette hozzá. 
Az Ószövetségben Ezékiel könyvében szerepel Góg. 

S történni fog azon a napon, amely napon Góg majd eljön Izrael földjére, hogy ezt mondja az Úr Isten: Haragomban fel fog lobbanni bosszúságom.

Az Újszövetségben Gógot és Magógot a Sátán szövetségeseiként írják le az Isten elleni harcban az idők végén, amikor legyőzik a Sátánt. A Jelenések könyve szerint „mikor eltelik az ezer esztendő, a sátán kiszabadul börtönéből és megindul, hogy félrevezesse a föld négy sarkán lakó nemzeteket, Gógot és Magógot, és harcra gyűjtse őket. Számuk annyi, mint a tenger fövenye. Fölvonulnak a föld minden táján, körülzárják a szentek táborát és a szeretett várost. De tűz csap le Istentől az égből és megemészti őket". 
Armageddon helyszíne nem véletlen a döntő ütközetre. 

Talán az volt a mögöttes teológiai gondolat, hogy Dávid leszármazásának megváltója visszatér arra a helyre, ahol az utolsó és legigazságosabb Dávid-házi király, Jósíjáhú meghalt

– vélekedik Finkelstein. 
Megiddót a XX. század eleje óta négy expedíció is feltárta, de a korábbi technológiákkal és kormeghatározásokkal nem juthattak el a jelenlegi következtetésekhez, és új területeket is találtak az újonnan kutatók. 

A jelenlegi, 2016-ban indított feltárások az asszír korszak háborítatlan maradványaira leltek nagyon közel a helyszín közigazgatási negyedéhez – hangsúlyozta Kleiman. 
Az X területként meghatározott ásatásokon egy i. e. VII. századból származó épületre bukkantak, amikor a Jósíjáhú és Nekó közötti csata is történt. A cserépmaradványokban gazdag házban több szoba és egy nyitott udvar volt. A többi között találtak egy júdai főzőedényt, melyet a Jeruzsálemhez közeli Moca agyagjából formáltak. Emellett több mint száz, durván megmunkált egyiptomi kerámiadarabra leltek.

Másmilyen az alakjuk, és a készítésükhöz felhasznált szalma miatt egyiptomi eredetre gyanakodtunk, s ezt a tudományos elemzések igazolták. A Levante vidéken, vagyis a Földközi-tenger partjainál még sehol sem találtak ilyen jelentős mennyiségben tálaláshoz, főzéshez és tároláshoz használt edényeket, melyek ráadásul dísztelenek és rosszul égetettek voltak, s ennek alapján nem jutottak el a városok piacaira, a kereskedelembe

– vélekedtek a régészek.

Mivel a feltárt épületben bőséges bizonyítékok vannak az efféle cserepekre, és mivel a helyi lakosság valószínűleg nem döntött úgy hirtelen, hogy durva cserepeket hozat magának Egyiptomból, azt feltételeztük, hogy egy külföldi csoporttal van dolgunk, talán egy egyiptomi helyőrség részével, amely az asszírok visszavonulása után átvette Megiddót

– mondta Kleiman Megiddó várának az északi Izrael királyságának bukása, s az egyiptomi győzelem utáni sorsát felvázolva.
Borítókép (illusztráció): Biblia (Fotó: AFP)