Több mint ezer ember halt meg az összeomlott épületben
Egészen döbbenetes tragédia történt tizenkét évvel ezelőtt Bangladesben. Egy az ország fővárosának, Dakkának az egyik külvárosában álló épület, a Rana Plaza összeomlásakor több mint ezer ember lelte halálát a romok alatt, többségük éhbérért robotoló textilipari munkás volt.
A Rana Plaza helye tíz évvel a tragédia után Fotó: AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Rana Plaza épületét 2006-ban emelték, eredetileg üzletek és irodák számára. Az épületet egy feltöltött tó helyén húzták fel, így eleve nem állt szilárd alapokon, azonban tulajdonosa, Sohel Rana tovább rontott a helyzeten. Míg az eredeti tervek csak öt szintet engedélyeztek, engedély nélkül további szinteket adtak hozzá, majd az így nyolcszintessé vált épületbe öt, nyugati exportra termelő ruházati üzem költözött be, nehéz, ipari varrógépekkel és több ezer dolgozóval.
Mentőalakulatok és önkéntesek dolgoznak a Rana Plaza romjai között (Fotó: AFP)
Az üzemek olyan nyugati márkáknak dolgoztak, mint a Benetton, a Zara, a Mango vagy a Primark.
A szerkezeti problémákat súlyosbította, hogy a kivitelezés során nem alkalmaztak megfelelő műszaki felügyeletet, az építkezést nem ellenőrizték mérnökök vagy építészek, és gyenge minőségű anyagokat használtak fel. Az épületben már a katasztrófa előtt is több szabálytalanságot tapasztaltak: a felső emeleteken éppen egy újabb, kilencedik szint építését kezdték meg, miközben a meglévő szerkezet már így is túlterhelt volt.
A tragédia közvetlen előzményeként 2013. április 23-án, egy nappal az összeomlás előtt, repedéseket fedeztek fel az épület falain és pillérein. A földszinten működő üzletek és a bank azonnal bezárt, azonban a gyárak vezetői – figyelmen kívül hagyva a figyelmeztetéseket – másnapra visszarendelték a dolgozókat, fizetésmegvonással vagy elbocsátással fenyegetve azokat, akik nem akartak bemenni. A munkások többsége olyan szegénységben élt, hogy nem volt valós lehetőség számukra a munka megtagadása, és ezáltal a jövedelmük elvesztése.
2013. április 24-én, a katasztrófa reggelén áramkimaradás történt, ezért beindították a tetőn lévő dízelgenerátorokat, amelyek erős vibrációt okoztak az épületben. Ez tovább gyengítette a már eleve instabil szerkezetet. Alig egy órával a műszak kezdete után az egész épület néhány másodperc alatt összeomlott, miközben több mint háromezer ember tartózkodott bent.
Az épület szinte teljesen megsemmisült, ezrek rekedtek a romok alatt.
A csaknem három hétig tartó mentési munkálatokban tűzoltók, katonák és rendőrök mellett több száz helyi önkéntes vett részt, akik gyakran védőfelszerelés nélkül, puszta kézzel vagy épp textiltekercsekből készített kötelekkel próbálták kimenteni a túlélőket. Sokan napokig életben maradtak a romok alatt, miközben élelmet és vizet juttattak le hozzájuk. Az épület instabilitása miatt a mentőknek óvatosan kellett dolgozniuk, nehogy további omlásokat idézzenek elő.
A tragédia végső mérlege egészen döbbenetes: 1138 ember halt meg, közel kétezer-ötszázan pedig megsebesültek. Sokan közülük életreszóló sérülésekkel, fájdalmakkal élnek együtt, keresőképtelenné váltak.
A felháborodás óriási volt. Családtagok és hozzátartozók ezrei gyűltek össze a helyszínen, remélve, hogy szeretteik életben vannak. Amikor túlélőket találtak, a tömeg ujjongott, de a mentés lassúsága és a kormányzati források szűkössége miatt többször is feszültségek alakultak ki, sőt a rendőrség könnygázt is bevetett a türelmetlen és kétségbeesett hozzátartozók ellen.
A Rana Plaza tragédiája tiltakozási hullámot indított el (Fotó: NurPhoto via AFP)
A Rana Plaza összeomlása nem az első és nem az utolsó katasztrófa volt
A tragédia országos és nemzetközi tiltakozási hullámot indított el. Bangladesben és világszerte tüntetések zajlottak a textilipari dolgozók biztonságáért és a felelősök elszámoltatásáért. A nemzetközi tiltakozás hatására létrejött a Rana Plaza Arrangement, amelynek célja a túlélők és az áldozatok családjainak kártalanítása, valamint a Bangladesh Accord, amely kötelező érvényű biztonsági ellenőrzéseket vezetett be a textiliparban.
A Rana Plaza tragédiáját megelőzően, 2012 novemberében egy másik bangladesi ruházati üzemben, a Tazreen Fashion gyárban is súlyos katasztrófa történt: tűz ütött ki, amelyben legalább 112 ember vesztette életét, több mint kétszázan pedig megsérültek.
A tűz oka valószínűleg elektromos rövidzárlat volt, de a tragédiát elsősorban a lezárt vészkijáratok, a hiányzó tűzvédelmi berendezések és a szabálytalanul tárolt gyúlékony anyagok okozták. A menedzsment a tűzriadó ellenére sem engedte ki a dolgozókat, sokan csak az ablakokon keresztül tudtak menekülni, súlyos sérüléseket szenvedve.
Azonban Bangladesben a 2013 óta történt előrelépések ellenére nem a Tazreen gyár és a Rana Plaza tragédiája volt az utolsó, amelyben dolgozók haltak meg az elégtelen biztonsági intézkedések miatt. 2021-ben egy élelmiszeripari üzemben kitört tűz ötvennél is több áldozatot követelt.
At least 52 people have been killed and others feared trapped in a factory fire in Dhaka, Bangladesh pic.twitter.com/rM1itC8cur
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
