Németország folytatja az afgánok kitoloncolását

Németország 81 afganisztáni állampolgárt toloncolt vissza a hazájába. Ez másodszor történt meg a tálib hatalomátvétel óta. A kitoloncolásról szóló döntést üdvözölte az osztrák belügyminiszter, Gerhard Karner is, aki szerint ez egy újabb lépés egy szigorú, kemény és igazságos európai menekültpolitika felé.

A német szövetségi belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a repülőgép 81 emberrel a fedélzetén száll fel a lipcsei repülőtérről, hogy visszaszállítsa őket származási országukba, Afganisztánba Fotó: Jan Woitas Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP

A kitoloncolás időzítése nem véletlen: közvetlenül megelőzte egy, az EU menekültpolitikájának szigorítását célzó találkozót, amelyen több belügyminiszter – köztük Gerhard Karner – is részt vett

– írta az Exxpress.

Német belpolitikai fordulat?

A német kormány már tavaly nyáron jelezte: a Mannheimban és Solingenben történt erőszakos bűncselekmények után ismét elindítja a kitoloncolásokat Afganisztánba. Az első ilyen járat 2024 augusztusában Katar közvetítésével valósult meg, akkor 28 afgán férfit küldtek vissza Kabulba.

Friedrich Merz hivatalba lépése után a kitoloncolási politika felerősödött. A kancellári hivatal vezetője, Thorsten Frei már korábban bejelentette: rendszeres deportálásokra lehet számítani nemcsak Afganisztánba, hanem Szíriába is.

Diplomáciai akadályok

A német kormány egyelőre nem tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatokat a tálib vezetéssel, csak Kataron keresztül zajlanak technikai egyeztetések. A német külügyminisztérium közlése szerint a tálib rezsimet továbbra sem ismerik el legitim kormányként, főként az emberi és női jogok megsértése miatt.

Alexander Dobrindt (CSU) német szövetségi belügyminiszter (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Christian Charisius)

Alexander Dobrindt német belügyminiszter ugyanakkor kijelentette: hosszú távú megoldásra van szükség, és közvetlen egyezményekre Afganisztánnal, hogy a visszaküldések gördülékenyebbek legyenek.

Nem maradhat így, hogy harmadik félre kell támaszkodnunk

– fogalmazott.

Ausztria támogatja a kitoloncolást, az ENSZ és jogvédők tiltakoznak

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter már július elején támogatását fejezte ki a német lépések iránt. Elmondása szerint az osztrák menekültügyi hivatal 2024 végén már közvetlen kapcsolatba lépett az afganisztáni hatóságokkal, ami precedensnek számít Nyugat-Európában.

Nemzetközi szervezetek azonban élesen bírálták a német kormányt. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának képviselője szerint a jelenlegi afganisztáni körülmények nem teszik lehetővé a biztonságos visszaküldéseket. Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosságának szóvivője pedig a rendszeres kínzásokra, kivégzésekre és a nők brutális elnyomására hívta fel a figyelmet.

A német Pro Asyl civil szervezet durva jogsértésnek nevezte a legutóbbi kitoloncolást, mivel a Európai emberi jogi egyezmény tiltja az olyan országba való visszaküldést, ahol kínzás vagy embertelen bánásmód fenyegeti az érintetteket. 

„Ez Afganisztánban egyértelműen fennáll” – hangsúlyozták.

Borítókép: A német szövetségi belügyminisztérium szóvivője megerősítette, hogy a repülőgép 81 emberrel a fedélzetén száll fel a lipcsei repülőtérről, hogy visszaszállítsa őket származási országukba, Afganisztánba (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Jan Woitas)