Északi Áramlattól a Barátság olajvezetékig: Zelenszkijig vezetnek az ukrán terrortámadások nyomai

Az ukránok és az őket kiszolgáló sajtó megpróbálták az oroszokra kenni a németek elleni terrortámadást, de lebuktak.

K-t Olaszországban kezdték el kihallgatni, majd vélhetően ki kell adniuk a német hatóságoknak. A Die Welt szerint a szövetségi ügyészség azt tervezi, hogy Németországban állítja bíróság elé az ukrán gyanúsítottat. A kiadatásáról várhatóan két hónapon belül döntés születik. Az olasz hatóságok vizsgálják, hogy a férfi részt vehetett-e a Földközi-tengeren hajók elleni támadásokban is. 3

Már három hónappal korábban tudtak a robbantás tervéről

Az, hogy csak most történt előrelépés a terrorcselekmény ügyében, azért is meglepő, mivel Washington Post már 2023 júniusában arról írt a CIA jelentésére hivatkozva, hogy ukrán különleges egységek részvételével, Zelenszkij tudtával történhetett a robbantás. A Reuters korábbi cikke pedig arról számolt be, hogy a Biden-kormányzat irányította amerikai titkosszolgálat már 2022. júniusában, tehát három hónappal a robbantást megelőzően értesült az ukrán tervről, a holland katonai hírszerzésen keresztül.

Az értesülés már ekkor egy hatfős különleges katonai csoportról beszélt, akik készülnek a vezeték felrobbantására. Ennek a csoportnak volt a tagja a most letartóztatott ukrán ügynök.4 

Így néz ki a felrobbantott gázvezeték.

Zelenszkijig érhetnek a szálak

A Washington Post azt is tudni véli, hogy az akció irányításával Zelenszkij elnök Valerij Zaluzsnijt, Ukrajna volt főparancsnokát bízta meg és csak a CIA leleplezése miatt halasztották el az akciót 2022 júniusáról szeptemberre.5

Valerij Zaluzsnij

Már a korábbi cikkekben előkerült az ukrán különleges erők volt ezredesének, Roman Cservinszkijnek a neve, aki állítólag összehangolta a Nord Stream elleni támadást az említett bérelt jachtról induló csoporttal, és az egész akció során végig közvetett kapcsolatban volt Zaluzsnijjal. Cservinszkij Viktor Hanuscsak vezérőrnagynak, egy tapasztalt és elismert tisztnek jelentett, aki közvetlenül kommunikált Zaluzsnijjal.6

Így érhettek le az utasítások Zelenszkijtől a néhány napja elfogott Serhii K-ig.

Roman Cservinszkij, Forrás: Washington Post

A Washington Post szerint az ukrán titkosszolga azért is volt megfelelő operatív vezető az akcióban, mivel a hírek szerint számos, különleges akcióban vett már részt: 

• 2020-ban Cservinszkij felügyelt egy összetett tervet, amelynek célja az orosz Wagner zsoldoscsoport harcosainak Fehéroroszországba csalogatása volt, azzal a céllal, hogy elfogják és Ukrajnába vigyék őket vádemelésre.
• De korábban „elrabolt egy tanút”, aki alátámaszthatta Oroszország szerepét a Malaysia Airlines 17-es járatának 2014-es, kelet-donbászi lelövésében.

Próbálták az oroszokra terelni a gyanút

A fenti információk korábbi kiszivárgása ellenére az ukránok váltig állították, hogy semmi közük nincs a robbantáshoz, sőt azt terjesztette a baloldali sajtó, például a magyar baloldali lapok is7 is, hogy az oroszok lehettek az elkövetők.

„Az ilyen akciókhoz Ukrajnának nem fűződik semmilyen gyakorlati érdeke” – szögezte le Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva. Hangoztatta, hogy Ukrajna részvétele a szabotázsban „véget vethetett volna az európai partnerek által Kijevnek nyújtott segítségnek”.A tanácsadó „nyilvánvalónak” nevezte viszont Moszkva indítékait a gázvezeték megrongálására - pedig az oroszoknak egyáltalán nem volt érdeke, hogy megsemmisüljön az a gázvezeték, amin ők szállítanak energiahordozókat Nyugat-Európába..8

Zelenszkij elnök is azt mondta egy interjúban, hogy „Semmi ilyesmit nem hajtott végre Ukrajna. Ilyet soha nem tennék” – mondta, hozzátéve, hogy „100%-ig” semmit nem tudott efféle tervről"9

A most kiszivárgott információk viszont pont az ellenkezőjét mutatják, vagyis, hogy az ukránok csinálták, és Zelenszkijig érhettek a terrorcselekmény szálai, az elnök közeli emberén keresztül irányíthatta az akciót.

Volodimir Zelenszkij, aki semmiről sem tudott.

Nem az egyetlen ukrán terrorcselekmény a háború alatt

A fenti ismeretek fényében, utólag az is elgondolkodtató, hogy a Washington Post arról írt, hogy az ukránok a Török Áramlat ellen is egy hasonló támadást terveztek egy hónappal az Északi Áramlat felrobbantása után. A cikk felidézi, hogy Vlagyimir Putyin ekkoriban arról számolt be, hogy az országa biztonsági szolgálatai megakadályozták a másik, Európát ellátó gázvezeték felrobbantását. 10

De a 2022. október 8-án a Kercsi-szoroson átívelő hid felrobbantása is az ukránokhoz kötődik. Ez az a híd, amely Oroszországot köti össze az annektált Krím-félszigettel. 2022 októberében egy teherautóra erősített robbanószerkezet felrobbanása következtében a híd közúti pályájának egy része leszakadt, és kiégett egy vasúti üzemanyagszállító vonat is.11 

Ég a Krími-híd 2022 októberében. Forrás: The Gurdian 

Az ukránok eleinte nem ismerték el hivatalosan az érintettségüket a híd felrobbantásában, de még posta-bélyeget is nyomtattak az "örömteli eseményről". 2023 júliusában aztán elismerte az SZBU, hogy az ukrán vezetés állt a krími-híd felrobbantása mögött.12  Jól mutatja az elkövetők elszántságát, hogy 2023-ban a tenger felől is megtámadták a hidat két újabb alkalommal.13

Ugyanebbe a sorba illeszkednek a Magyarországrsa tartó Barátság (Druzsba) vezetékrendszer elleni támadások is. A kőolajvezeték Oroszországból Ukrajnán és Belaruszon át több közép-európai országba (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Csehország) szállít - részben már csak szállított - nyersolajat. 

Innen kapja Magyarország és Szlovákia az olajat és a Brüsszellel kötött különmegállapodás értelmében ez a szállítás mentesül az Oroszországgal szembeni szankciók alól. Éppen ezért idegesíti a vezeték léte az ukránokat.

Ez a vezetékrendszer az orosz-ukrán háború folyamán háborús célponttá vált, és több ízben is az ukrán fél támadásának volt kitéve. Ezeknek a támadásoknak köszönhetően jelenleg szünetel a szállítás a vezetéken hazánk irányába.

2023 márciusában és májusában orosz források szerint robbanás történt a vezeték egyik oroszországi szivattyúállomásánál, illetve egy tartályparkban, amelyeket ukrán dróntámadásnak tulajdonítottak. 14

2025. augusztus 12-én éjjel az ukrán hadsereg dróncsapást mért a Barátság-olajvezetéket kiszolgáló egyik kulcsfontosságú oroszországi szivattyútelepre. A támadást az ukrán vezérkar hivatalos közleményben erősítette meg, hozzátéve, hogy a találat nyomán tűz ütött ki a létesítményben, és teljesen leállt az olajszállítás a Barátság vezetéken keresztül. Ukrajna hétfőn második csapást mért a kőolajvezetékre, ezúttal az oroszországi Tambovi régióban található Nikolszkoje olajszivattyúállomást vették célba.15

Forrás: Magyar Nemzet

Pár nappal ezelőtt, augusztus 21-én újabb ukrán dróntámadás érte a vezeték egy másik részét, ezúttal a Tamany-félszigettől nem messze, az oroszországi Tambov régióban található Nyikolszkoje szivattyúállomás ellen.

Elgondolkodtató, hogy egy 2023-as kiszivárgott amerikai lehallgatási jegyzőkönyv szerint Zelenszkij már ekkor fel akarta robbantani a Barátság kőolajvezetéket, ezzel padlóra kényszerítve a magyar ipart az állítólagos oroszpártisága miatt.16 Ha ez igaz, miért gondolkodott volna másképp az Északi Áramlat ügyében? Elképzelhető, hogy a beleegyezése nélkül meg merték volna ezt tenni közeli emberei? Aligha.

Kérdés: Lesz-e következménye az ukrán terrorcselekményeknek?

Egy német biztonságpolitikai szakértő, Joachim Weber NDR-nek adott interjújában17 hangsúlyozta, hogy ha bebizonyosodik, hogy az ukrán elnök tudott az Északi Áramlat felrobbantásáról, akkor újra kell gondolnia az Ukrajnával kapcsolatos viszonyt Németországnak. A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy az Északi Áramlat elleni támadás a II. világháború óta történt legnagyobb infrastruktúra elleni támadás volt Németországgal szemben. 

Sahra Wagenknecht német politikus a közelmúltban a Reuters-nek arról beszélt „Teljesen abszurd, hogy a most letartóztatott férfi és bűntársai az ukrán vezetés és az akkori amerikai Biden-kormányzat támogatása nélkül cselekedtek.” Ezért szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek is tanúvallomást kell tennie egy német nyomozóbizottság előtt.18 

„Teljesen abszurd, hogy Németország milliárdokat költ Ukrajna megsegítésére, de soha nem követelt magyarázatot Zelenszkijtől. A kártérítés esetleges kérdéseit is meg kell vitatni.” 

Ugyanakkor a német igazságügyi miniszter, Stefanie Hubig kifejtette, Németország Ukrajna pártján áll és ez nem fog változni.