Európai űrhajósok is részt vehetnek a Holdra induló küldetésben + videó

Az európai űrkutatás új lendületet kapott. A tervek szerint 2028-ban, az Artemis–4 küldetésen már európai űrhajósok is elindulhatnak a Hold felé.

Az Artemis–2 küldetésben mintegy száz európai vállalat vett részt, összesen tizenhárom országból Forrás: AFP

Európa egyre aktívabban kapcsolódik be a Hold meghódítását célzó nemzetközi programokba. A Die Zeit beszámolója szerint az Európai Űrügynökség (ESA) kulcsszerepet játszik az Artemis-küldetésekben, amelyek célja, hogy az emberiség hosszú idő után ismét eljusson a Hold közelébe. 

A tervek szerint 2028-ban, az Artemis–4 küldetésen már európai űrhajósok is elindulhatnak a Hold felé (Fotó: AFP)

Európai részvétel nélkül a jelenlegi Hold-program nem valósulhatott volna meg

„Visszatértünk a játékba” – fogalmazott Daniel Neuenschwander, az ESA igazgatója. Szavai szerint az európai részvétel nélkül a jelenlegi Hold-program nem valósulhatott volna meg. Az ügynökség ugyanis biztosította az úgynevezett Európai Szolgáltató Modult, amely alapvető fontosságú az űrhajósok ellátásában. Ez a rendszer biztosította többek között 

• az oxigént, 
• a vizet és 
• az elektromos energiát, valamint 
• az Orion kapszula meghajtását is, amely a Hold felé szállította az űrhajósokat.

A következő években az együttműködés tovább bővülhet. Bár az eredeti tervekkel ellentétben az Artemis–3 küldetés egyelőre nem juttat el embereket a Holdra, a cél továbbra is változatlan. 

A jelenlegi menetrend szerint 2028-ban, az Artemis–4 során már európai űrhajósok is részt vehetnek a misszióban.

Az ESA saját Hold-programot is előkészít. A tervek szerint 2030-ban az Argonaut nevű pilóta nélküli holdjáró segítségével különböző eszközöket juttatnának a Hold felszínére. Az eszközök képesek lesznek mozogni a felszínen, és tudományos vizsgálatokat végeznek majd. Az első indítást az Ariane–6 rakétával tervezik. Az Argonaut akár másfél tonna rakományt is szállíthat, beleértve rovert vagy különböző kutatási berendezéseket. Neuenschwander szerint ezek a projektek nemcsak tudományos szempontból fontosak. Az űrkutatás során kifejlesztett megoldások más területeken is hasznosíthatók, például katasztrófahelyzetekben, írja a ZN.

A Hold-programok széles körű nemzetközi együttműködésben valósulnak meg. 

The crew module on Orion has separated from its service module. After traveling around the Moon, seeing its far side, and experiencing a solar eclipse, the Artemis II astronauts are on the last leg of their trip home. pic.twitter.com/j9u5j1Noi9

— NASA (@NASA) April 10, 2026

Európa az Egyesült Államokkal, Japánnal, Kanadával és más országokkal dolgozik együtt. Az Artemis–2 küldetésben például mintegy száz európai vállalat vett részt, összesen tizenhárom országból. Közben az Európai Unió az űrtevékenységek szabályozásán is dolgozik. A cél, hogy korlátozzák a műholdak által okozott fényszennyezést, valamint a rakétaindítások környezeti hatásait, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását is.

Emellett kiemelt feladat az űrszemét problémájának kezelése.

A szakemberek azon dolgoznak, hogy kevesebb legyen az űrszemét, és a visszahulló darabok ne jelentsenek veszélyt a Földön. Az ESA adatai szerint jelenleg mintegy 9000 működő műhold kering a Föld körül, és számuk folyamatosan növekszik. 

Borítókép: Az amerikai haditengerészet MH–60-as helikoptere emeli ki a NASA Artemis–2 küldetés egyik űrhajósát a Csendes-óceánból, a sikeres vízre szállás után, 2026. április 10-én (Fotó: AFP)