Irán nem mondd le a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről

A Hormuzi-szoros ellenőrőzése Teherán szerint elidegeníthetetlen joga az iszlám országnak. Irán a hírek szerint hamarosan alkotmányba is iktatja ezt, a végrehajtásért pedig a fegyveres erők lesznek a felelősek.

Fotó: MORTEZA NIKOUBAZL Forrás: NurPhoto

Teherán soha nem fog beleegyezni, hogy lemondjon a Hormuzi-szoros ellenőrzéséről. Irán a hírek szerint hamarosan alkotmányba foglalja ezen jogát, azonban az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások egyik kulcskérdése továbbra is a szoros ellenőrzése lesz – írja az Origo. 

Irán fenntartja a jogot a Hormuzi-szoros teljes ellenőrzésére 
(Fotó: - / AFP)

Ebrahim Azizi, az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) korábbi parancsnoka a BBC-nek beszélt róla, hogy Teherán soha nem fogja átengedni a szoros ellenőrzését. „Irán dönt az áthaladás jogáról” – fogalmazott a tisztviselő. „Benyújtunk a parlamentnek egy törvényjavaslatot az alkotmány 110. cikkelye alapján, amely magában foglalja a környezetvédelmet, a tengerbiztonságot és a nemzetbiztonságot – és a fegyveres erők fogják végrehajtani a törvényt” – hangsúlyozta Azizi. 

Miközben egyre nő az aggodalom e stratégiai vízi út lezárása miatt, amely világszerte egyre nagyobb gazdasági sokkokat okoz, egyre világosabbá válik, hogy ez nem egy rövid távú válság, amelyet egy nap alatt meg lehet oldani.

A háború Teherán kezébe adott egy új fegyvert – Azizi ezt a rendkívül stratégiai jelentőségű tengerszorost, amelyet Iránnak sikerült fegyverré alakítania a konfliktus során, „az ellenséggel szembeni ellenállás egyik eszközének” nevezte.

Teherán most már nemcsak a jelenlegi tárgyalások alkualapjának, hanem hosszú távú előnynek tekinti a létfontosságú tengeri forgalom, köztük a kritikus fontosságú olaj- és gázszállító tartályhajók áthaladásának ellenőrzésére való képességét.

Donald Trump amerikai elnök azonban korábban jelezte, hogy Irán „zsarolja” az Egyesült Államokat a szorossal. Ezzel szemben Teherán azt állítja, hogy az amerikai lépések tekinthetőek zsarolásnak. Nemrég az iszlám ország megnyitotta a szorost a kereskedelmi forgalom előtt, azonban nem sokkal később le is zárta azt, miután az Egyesült Államok továbbra is fenntartotta a blokádot az ország körül, ez pedig Teherán szerint a tűzszünet megsértése. 

Az Egyesült Államok mellett egyébként Irán szomszédai is elutasítják a teljes ellenőrzés ötletét. „Ellenséges kalózkodásnak” nevezte például a terveket Anwar Gargash, az Egyesült Arab Emírségek elnökének diplomáciai tanácsadója egy nemrégiben adott interjújában.

Figyelmeztetett, hogy ha Irán nem hajlandó lemondani ezen nemzetközi vizek feletti ellenőrzéséről, az „veszélyes precedenst” teremtene a világ más stratégiai vízi útjai számára.

Azizi elutasította a rezsimen belüli megosztottságról szóló benyomásokat. „Ami a nemzetbiztonságot illeti, nincsenek mérsékelt vagy keményvonalas megközelítések.”

A szoros sorsa egyébként a tárgyalásokon is kiemelt szerepet kapott Pakisztánban. A magas szintű tárgyalások állítólag kedden folytatódnak Iszlámábádban, miután a történelmi jelentőségű, személyes tárgyalások első fordulójára a múlt hétvégén került sor, ám előrelépést nem sikerült elérni. Az iráni tisztviselők egyelőre hallgatnak arról, hogy saját csapatuk, élén Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnökkel, visszatér-e Pakisztánba. A helyi média arról számol be, hogy Irán mindaddig nem vesz részt, amíg az Egyesült Államok blokádja érvényben van az iráni kikötők ellen.

Borítókép: Kormánypárti tüntetők Teheránban (Fotó: AFP)