Brüsszel megnyithatja az utat a génmódosított élelmiszerek előtt Európában

Mindenki készüljön, alapjaiban változhat meg, milyen élelmiszer kerül a boltok polcaira és a magyar családok asztalára! Brüsszel olyan új szabályozást készít elő, amely megkönnyítheti a génmódosított növények európai elterjedését, miközben bizonyos esetekben még a kötelező GMO-jelölés is eltűnhetne a termékekről. A támogatók szerint az új technológia ellenállóbb és hatékonyabb növényeket hozhat, a kritikusok viszont attól tartanak, hogy az európai fogyasztók egyre nehezebben tudják majd eldönteni, pontosan mi kerül a tányérjukra.

2026. 05. 11. 15:29
Greenpeace aktivisták kukoricát dobálnak az új GMO-k ellenes tiltakozás során (Fotó: AFP)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jelenlegi uniós GMO-szabályozás még 2001-ben született, jóval az új génszerkesztési technológiák megjelenése előtt. Az Európai Parlament szerint emiatt a mostani rendszer nem tud megfelelő különbséget tenni az egyszerűbb és az összetettebb genetikai módosítások között.

Az új szabályozás két kategóriába sorolná az NGT-vel módosított növényeket. Az NGT–1 kategóriába azok a növények kerülnének, amelyeknél csak kisebb genetikai módosítás történt, és ezek a változások hagyományos nemesítéssel vagy természetes mutációval is létrejöhettek volna. Ezeket a jövőben hagyományos növényként kezelnék, így enyhébb szabályok vonatkoznának rájuk. A tervezet szerint ezeknél megszűnhetne a kötelező GMO-jelölés a boltokban kapható végtermékeken.

Az NGT–2 kategóriába azok a növények tartoznának, amelyeknél összetettebb genetikai módosítás történt. Ezekre továbbra is a jelenlegi szigorú GMO-szabályozás lenne érvényes, vagyis megmaradna a kötelező kockázatértékelés, engedélyeztetés, jelölés és nyomon követhetőség.

Az Európai Parlament hangsúlyozza: az NGT–1 kategóriába nem kerülhetnének olyan növények, amelyeket gyomirtószer-toleranciára vagy rovarölő tulajdonságokra módosítottak. 

Emellett egyik kategóriába tartozó növényeket sem lehetne ökológiai gazdálkodásban használni.

Az EU szerint az új génszerkesztési technológiák ellenállóbb, kevesebb növényvédő szert és műtrágyát igénylő növényfajták kifejlesztését tehetik lehetővé, ami javíthatná az európai mezőgazdaság versenyképességét és csökkenthetné az importfüggőséget.

A kritikusok ugyanakkor attól tartanak, hogy az enyhébb szabályozás gyengítheti a fogyasztói tájékoztatást, és hosszabb távon növelheti a génmódosított növények arányát az európai mezőgazdaságban.

Az Európai Parlament várhatóan 2026 nyarán fogadhatja el az új szabályozást, amely a tervek szerint 2028 közepétől léphet hatályba.

Borítókép: Greenpeace-aktivisták kukoricát dobálnak az új GMO-k elleni tiltakozás során (Fotó: AFP)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.