Mercosur: Ursula von der Leyen fittyet hányt az állatvédelemre – évtizedek során felépített állatjóléti rendszert tesznek tönkre

Az Európai Unió és a Mercosur-országok között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás súlyos kockázatokat hordozhat az állatok jólléte szempontjából – figyelmeztet Vetter Szilvia, a Közös ügyünk az Állatvédelem Alapítvány elnöke. Szerinte Mercosur és az EU között létrejött egyezmény nemcsak gazdasági versenyhátrányt jelenthet az uniós gazdák számára, hanem hosszú távon alááshatja azt a világelső állatjólléti rendszert is, amelyet Európa évtizedek alatt épített fel.

Illusztráció Fotó: Mirkó István

Mercosur: Von der Leyen aláírt, a vitából viszont kimarad az állatjóllét

Vetter Szilvia emlékeztetett arra is, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a napokban az EU nevében aláírta a megállapodást, amelynek ideiglenes alkalmazása megkezdődik, de a szakmai viták az ügyben nem zajlottak le.

Ez a lépés nehezen egyeztethető össze a fenntartható állatvédelem logikájával

 – hangsúlyozta. Szerinte a rendszer hosszú távú, következetes és gazdaságilag kiszámítható feltételekre épülhetne, nem pedig rövid távú piaci nyomásra és kiskapukra.

Miközben az egyezményt övező közbeszédben az élelmiszerbiztonság, a GMO-k és az egészségügyi kérdések dominálnak, az állatok jólléte szinte teljesen hiányzik a vitából – pedig a szakértő szerint ez az egyik legsúlyosabb kockázat.

Öt pontban a legnagyobb veszélyek

Vetter Szilvia öt pontban foglalta össze, miért tartja problémásnak az egyezményt állatvédelmi szempontból.

1. Az EU állatjólléti szabályozása világelső
   Az Európai Unió haszonállatokat érintő szabályozása világszinten is kiemelkedő. Évtizedek alatt felépített, részletes joganyag szabályozza:
   – az állatok tartási körülményeit,
   – a szállítás időtartamát és módját,
   – a vágás szabályait,
   – sőt az állatkísérleteket is.
   Ez a rendszer azonban csak akkor működhet, ha nem engedik, hogy alacsonyabb szintű külső termelés torzítsa az uniós piacot.
2. Az állatjóllét komoly költségekkel jár
   A szigorú európai előírások nemcsak elvi elvárások, hanem jelentős anyagi terhek is. 
   A nagyobb férőhely, jobb tartási körülmények vagy a kíméletesebb szállítás mind beruházásokat és folyamatos többletköltséget igényelnek, amelyek végül a termékek árában is megjelennek.
3. Két eltérő állatjólléti szint találkozik a szabadkereskedelemben
   A Mercosur-országokban is léteznek állatvédelmi szabályok, ám ezek összességében nem érik el az EU fajspecifikus, teljes láncot lefedő rendszerének szintjét. Az ott, olcsóbban előállított termékek beáramlása komoly versenyhátrányt okoz az európai gazdáknak – és ennek végső soron az állatok is kárát látják.
4. Importált állatjólléti visszalépés fenyeget
   Vetter szerint mindez nem csupán gazdasági kérdés, hanem egyértelmű állatjólléti visszalépés is. „Importált állatjólléti deficitről”, szélsőséges esetben akár „importált állatkínzásról” is beszélhetünk – fogalmazott.
5. Kérdés, miből finanszírozható a jövő állatvédelme
   Az EU további szigorításokat tervez, például:

• a ketreces tartás kivezetését,
• ketrecmentes kezdeményezéseket („End of Cage Age”),
• újabb állatjólléti fejlesztéseket.

De ha közben a piacot elárasztja az olcsó import, honnan lesz pénz arra, hogy a gazdák finanszírozni tudják a következő szintet? – tette fel a költői kérdést a szakértő.

Ez az irány aláássa az uniós állatvédelem modelljét

Vetter Szilvia összegzése szerint a Mercosur-egyezmény nem erősíti, hanem veszélyezteti azt a fenntartható állatvédelmi modellt, amelyet az Európai Unió évtizedek alatt épített fel. „Ez az irány nem erősíti, hanem aláássa a fenntartható állatvédelem uniós rendszerét” – figyelmeztetett az alapítvány elnöke.