A tapasztalható irányváltás mögött meghúzódó másik fontos folyamat az Európai Unió nehéz gazdasági helyzete: a német gazdasági növekedésre vonatkozó várakozások egyre gyengébbek, és az iráni háború kapcsán egyre növekszik a gazdasági kockázat.
Az uniós állampolgárok és vállalatok részéről egyre határozottabb elvárás fogalmazódik meg a politikai elit felé, hogy inkább a közösség saját versenyképességét állítsák helyre, mielőtt más külpolitikai projekteket valósítanak meg
– emelte ki. Majd párhuzamba állította a gyenge gazdasági kilátásokat az uniós elit egy része által hangoztatott biztonsági kockázatok növekedésével, ami miatt a védelmi kiadások emelését is szorgalmazzák. Ez az Amerikai Egyesült Államok és a NATO részéről egyaránt megfogalmazódott, ami további forrásokat igényel az uniós tagállamoktól. A folyamatok azt vetítik előre, hogy az Ukrajnát segélyekkel támogató országok motivációja csökken, ezzel párhuzamosan viszont továbbra is vannak olyan uniós vezetők, akik számára ez maradt a prioritás: például Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője nemrégiben elmondta, hogy Ukrajna támogatása továbbra is elsőbbséget élvez.
Ezzel a hagyományos nézettel szemben viszont egyre többen fogalmaznak meg kritikát és irányváltást várnak.
Egyre több uniós tagállam vesz föl a korábbiaknál észszerűbb, pragmatikusabb pozíciót. Ahogyan az európai gazdasági helyzet romlik, és ezzel párhuzamosan az orosz–ukrán háborúban érdemi előrelépést nem lehet elérni, úgy mind többen felismerik, hogy a korábbi pozíción változtatni kell. Zárásként a szakértő elmondta, hogy várhatóan egyre több olyan uniós vezető lesz – és ezek a vezetők egyre erősebbé fognak válni Európában –, akik egy pragmatikusabb Ukrajna-politika és egy kevésbé szankciópárti megközelítésmód mellett fognak érvelni.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!