Tálcán adták Zelenszkijnek a milliárdokat és a fegyvereket, az oroszok máris reagáltak az európai adományokra + videó

Ukrajna a függetlenségének 35. évfordulóját ünnepelte ma, Kijev utcáit elárasztották a nyugat-európai delegációk. Az Európai Bizottság szimbolikusan ezen a napon hagyott jóvá egy újabb, megdöbbentő nagyságú, 6,1 milliárd eurós katonai segélycsomagot védelmi beszerzésekre. Bár a hangzatos diplomáciai nyilatkozatok a békéről és a szolidaritásról szólnak, a háttérben zajló fegyverszállítások és a harcias retorika egyértelművé teszik, hogy Európa politikai elitje nem a konfliktus lezárására, hanem annak elnyújtására és a fegyveres eszkaláció fenntartására törekszik.

Volodimir Zelenszkij tálcán kapta az európai milliárdokat és a fegyvereket, messze még a háború vége Fotó: SERGEI SUPINSKY Forrás: AFP

Diplomáciai nagyüzem Kijevben

Ukrajna függetlenségének napja alkalmából a kijevi vasútállomásra sorra érkeztek a nyugati politikusokat szállító különvonatok. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mellett a Szent Szófia téren tartott ünnepségen és a diplomáciai egyeztetéseken kiemelt szerepet kapott Andy Burnham brit miniszterelnök és Antonio Costa, az Európai Tanács elnöke is. A találkozók hangneme hűen tükrözte a nyugati hatalmak harcias elköteleződését. Andy Burnham beszédében egyenesen úgy fogalmazott, hogy

Ukrajna Európa védelmezője, és a partnerországoknak fenn kell tartaniuk a nyomást Moszkván.

A brit kormány ráadásul bejelentette, hogy közvetlen segítséget nyújt Ukrajnának a nagy hatótávolságú Storm Shadow rakéták helyi gyártásának beindításához. A britek ezzel átléptek egy olyan vörös vonalat, amit eddig még a németek sem nagyon mertek: a fegyvergyártás Ukrajnába helyezésével a Nyugat még mélyebben integrálódik a háborúba.

A brit miniszterelnök Kijevben újságírói kérdésre válaszolva nyers és elutasító hangnemben reagált a Kreml figyelmeztetéseire, miszerint London olajat önt a tűzre.

Ki gyújtotta meg a tüzet? Ez itt a kérdés, nem igaz?

– vágott vissza Burnham, jelezve, hogy a brit diplomácia teljesen elzárkózik a kompromisszumos hangvételtől.

Andy Burnham:

The UK was the first to gift long-range weapons to Ukraine back in 2023.

Zelensky has now asked that we share our Storm Shadow technology so that Ukraine can build these capabilities themselves.

I am pleased to confirm today that I have approved that request,… pic.twitter.com/D4LLhJybXB

— Clash Report (@clashreport) August 24, 2026

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője erre reagálva kijelentette, hogy Moszkva rendkívül negatívan tekint a brit–francia rakétagyártási tervekre, és az Egyesült Királyságot immár az ukrajnai háború közvetlen, aktív résztvevőjének tekinti.

Északi szövetség és fegyvergyári álmok

A kijevi diplomáciai offenzíva nem korlátozódott a brit és brüsszeli vezetőkre. A hétvégén és a hétfői nap folyamán a skandináv és a balti országok vezetői – köztük Alexander Stubb finn államfő – is tiszteletüket tették az ukrán fővárosban. A találkozók során a felek újabb hosszú távú pénzügyi és katonai kötelezettségvállalásokat írtak alá. Norvégia például bejelentette, hogy

a 2027-es évre további 85 milliárd koronás (csaknem 3300 milliárd forintos) támogatási keretet különít el Ukrajna számára.

Bár a szónoklatok szintjén a látogatások célja a szolidaritás kifejezése volt, a valóságban Kijev újabb légvédelmi rakétarendszerek és elfogórakéták szállítását követelte a szövetségeseitől. Az ukrán vezetés a hazai fegyvergyártás felpörgetését, valamint a francia SCALP rakétatechnológia átvételét sürgette.

Zelenszkij tervei a háborúval

Miközben a nyugati vezetők egymásnak adták a kilincset Kijevben, Volodimir Zelenszkij egy sajtótájékoztatón kendőzetlenül vázolta fel, meddig tarthat még a háború. Az ukrán elnök kijelentette, hogy a jelenlegi katonai és diplomáciai folyamatokat figyelembe véve 2026 vége és 2027 nyara között látja a legreálisabb ablakot a konfliktus esetleges diplomáciai lezárására. Zelenszkij szavai világossá tették, hogy Kijev nem hajlandó azonnali tűzszünetre.

Ukrajna abszolút békét akar, de nem áll készen arra, hogy egyszerűen megadja magát bármilyen áron

– mondta az elnök, utalva arra, hogy a területi kompromisszumok teljesen ki vannak zárva az ukrán tárgyalási pozícióból.

Andy Burnham új brit miniszterelnök átlépett egy olyan vörös vonalat Kijevben, amit még a németek sem mertek (Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP)

Az oroszok és az ukránok közötti merev elzárkózást fokozza, hogy Washington és Brüsszel asszisztálásával egy olyan ütközőövezet és szabad gazdasági övezet létrehozásának gondolatát mérlegelik, amelyet egy harmadik fél felügyelne a jövőben. Ezek a tervek azonban nem a konfliktus végleges lezárását, hanem a frontvonalak befagyasztását és egy állandósult európai biztonsági krízis fenntartását vetítik előre.

Különösen beszédes, hogy miközben Európa vezetői Kijevben demonstrálták elkötelezettségüket, az Egyesült Államok jelenlegi adminisztrációja látványosan távol maradt a függetlenség napi ünnepségektől. Sem Donald Trump környezetéből, sem a Fehér Házból nem érkeztek magas rangú küldöttek, ami jól mutatja, hogy a fegyverszállítások és a háború finanszírozásának egyre nehezebb terhe fokozatosan az Európai Unió tagállamaira hárul.