Bár október végén újabb egyeztetési fordulók kezdődnek, a két oldal álláspontja annyira távol van egymástól, hogy a megállapodás esélye minimális. Az IG Metall már megkezdte a logisztikai felkészülést a munkabeszüntetésekre.
Ha január elsejéig a Volkswagen nem vonja vissza a terveit, a wolfsburgi, zwickaui, emdeni és hannoveri gyárakban egyszerre állhat le a termelés. Mivel a német ipar ezer szállal kötődik a VW beszállítói láncához, a leállás azonnal magával rántja az acélipart, a logisztikai cégeket és a gépgyártást is.
Véget ért a német jóléti világ
Szakértők felhívják a figyelmet arra, hogy ez a konfliktus azért is igazán lényeges, mert a hagyományos német gazdasági modell, az úgynevezett szociális piacgazdaság végét jelzi. Ez a rendszer arra épült, hogy a cégvezetők és a munkavállalók közösen, kompromisszumokkal döntenek a nagy horderejű kérdésekben.
Az egyoldalú szerződésbontással a Volkswagen jelezte, hogy a globális piaci nyomás alatt ezek a szabályok már nem működnek.
A Friedrich Merz kereszténydemokrata kancellár vezette szövetségi kormány egyelőre tehetetlenül figyeli az eseményeket, mivel a költségvetési hiány miatt az államnak nincs kerete arra, hogy milliárdos mentőcsomagokkal avatkozzon be. Ha januárban elindulnak a sztrájkok, az nemcsak a német GDP-t veti vissza, hanem a teljes európai beszállítói hálózatot – így a német autóiparnak erősen kiszolgáltatott közép-európai gyárakat is – nehéz helyzetbe hozza.
A győri Audi ugyanakkor nemrég hivatalosan is megerősítette, hogy a Volkswagen anyacég szeptemberi drasztikus megszorításai és létszámleépítési tervei nem érintik az Audi Hungariát. A gyár kapacitása és a modellek (mint az Audi Q3 vagy a Cupra Terramar) iránti kereslet stabil, így Győrben nincs napirenden létszámleépítés. A kecskeméti Mercedes szintén a hatékonyságra épít: a telephely bővítése gőzerővel zajlik, és a gyár háromezer új munkavállaló felvételét tervezi az új, modern platformok gyártásához.
