„Az egyesítő szerepünk is összeköt”

Magyarország volt az egyik első európai ország, amely elismerte Kazahsztán függetlenségét a Szovjetunió összeomlása után, és huszonkilenc éve, 1992. március 23-án a két ország felvette a diplomáciai kapcsolatot egymással. Kazahsztán magyarországi nagykövete, Zsanibek Abdrasov szerint Budapest és Nur Szultan kapcsolata bizalmi, stratégiai jelentőségű, és azóta évről évre dinamikusan fejlődik. A nagykövet szerint több közös pont van a két állam között: mindkettő tengeri kijárat nélküli állam – Magyarország Európa közepén, a nyugati és a keleti kultúra találkozásánál található, míg Kazahsztán Eurázsia szívében van, és ezért mindkét államnak egyesítő szerepe van. A Türk Tanács egyre fontosabb szerepet tölt be Törökország, Kazahsztán, Azerbajdzsán, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Magyarország kapcsolatában – a kulturális kapcsolatok mellett fokozatosan előtérbe kerül a gazdasági együttműködés is. Orbán Viktor március 31-én utazik majd a kazahsztáni Turkesztánba, a Türk Tanács következő, informális csúcstalálkozójára.

Kazahsztán magyarországi nagykövete, Zsanibek Abdrasov. Fotó: Bendarzsevszkij Anton Fotó: Anton Bendarjevskiy

– A kereskedelmi kapcsolataink dinamikusan fejlődtek az elmúlt években, de 2019-ben volt egy erős visszaesés: Magyarország importja Kazahsztánból 60,5 százalékkal, az export 18,5 százalékkal csökkent. Ez minek köszönhető, és milyen változások történtek az elmúlt két évben a gazdasági együttműködésünk terén?

– Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelynek pozitív a kereskedelmi mérlege: többet exportál, mint importál, ami nagyon jó. Ennek megfelelően Budapest több készárut exportál Kazahsztánba, mint amennyit vásárol. Az országunk viszont a nyersanyagexport-orientált országok közé tartozik, bár folyamatosan próbáljuk diverzifikálni a gazdaságunkat. A nyersanyag igények miatt így lehetnek piaci mozgások. Tavaly ugyanakkor a kereskedelmi mérlegünk több mint húsz százalékkal nőtt, a Covid–19 járvány ellenére.

Magyarország gyógyszeripara például Európában is vezető pozícióban van, és 2020 folyamán Kazahsztán is jelentős számú orvosi eszközt és gyógyszert vásárolt. Mi pedig többek között transzformátorokat, hengerelt fémeket vagy halat exportálunk Magyarországra a nyersanyagok mellett.

– 2016-ban jött létre a közös kazah–magyar közvetlen befektetési alap a magyar Eximbankon keresztül. Mondana néhány fontos projektet, amelyek ebben valósulnak meg?

– Több mezőgazdasági projektünk van, többek között üvegházas termesztéssel foglalkozó projektek. Most indul egy nagy projektünk a Tungram vállalattal, amely ledes világítás kiépítésén dolgozik majd. Magyarországon már lényegében lezárult a régi izzók cseréje az energiahatékony ledes égőkre, a mi régiónkban viszont ez még csak most van folyamatban. Egy másik fontos közös vállalkozás lesz a Globally, amely napelemparkokat épít dél-Kazahsztánban.

A magyar cégek ár-érték arányban nagyon kedvezők tudnak lenni, más szereplőkhöz képest.

– Négy évvel ezelőtt, 2017-ben indult az első közvetlen járat Budapestről Kazahsztánba, amelyet a WizzAir indított el. Miért pont Nur-Szultannal (akkori Asztana) kezdtek, és nem az ország legnagyobb városával, Almatival?

– Ennek leginkább technikai okai voltak – a WiizzAir repülői közepes hatótávolságra képesek, öt óra körüli repülőtávval, Nur-Szultan pedig közelebb van Európához, mint Almati.

– A járat sikeres volt?

– A közvetlen és olcsó járat hatalmas löketet adott az utasforgalomnak – rengeteg kazah turista érkezett Magyarországra. Mivel a járat este érkezett, még azok is, akik más országokba repültek tovább, itt maradtak Budapesten, és meg tudták nézni ezt a csodálatos várost. Magyarország központi földrajzi elhelyezkedése lehetővé tette ezt a tranzit forgalmat. Nagyon bízunk benne, hogy a tavaly márciusban a járvány miatt felfüggesztett járat újra tud indulni idén, talán már nyáron. A WizzAirrel együttműködésben voltak nagyobb terveink is:

Kazahsztánon keresztül megszervezni az első európai diszkont útvonalat Kínába.

– A gazdasági, energetikai, kereskedelmi, turisztikai együttműködés mellett Magyarország és Kazahsztán között oktatási partnerség is van, többek között a Stipendium Hungaricum keretében. Milyen eredményei voltak eddig ennek az együttműködésnek?

– Nagyon hálásak vagyunk érte a magyar kormánynak, mert ez egy nagyon jó lehetőség a hallgatóinknak. Kétszázötven ösztöndíjas helyet kaptunk, ami a lehető legtöbb a programban. Nagy az érdeklődés a diákjaink részéről, és minden évben erre a kétszázötven helyre több mint ezren jelentkeznek, kiélezett a verseny. Összesen több mint ezer hallgatónk tanul éppen Magyarországon, bár a járvány most alaposan beleszólt ebbe, és sokan online távoktatásba kerültek.

Mindez nagyon sokat számít a kétoldalú kapcsolataink szempontjából, hiszen mindannyian magyarországi tapasztalatokkal, gazdag élményekkel térnek haza, és közülük többen magyarul is megtanulnak.

Jó együttműködésünk van a Budapesti Corvinus Egyetemmel is, amely alapján magyar oktatók, professzorok tartanak vendégelőadásokat Kazahsztánban – üzletfejlesztés, menedzsment, makrogazdaság témakörében.