– Kazahsztánt a közép-ázsiai államokhoz soroljuk, azonban ha földrajzilag nézzük, Európa geográfiai határa az ország területén keresztül húzódik. Tekinthető Kazahsztán európainak, vagy a kultúrája, hagyományai alapján egyértelműen ázsiai államról beszélünk?
– Földrajzilag Kazahsztán egy hányada az európai kontinens része. A világ kilencedik legnagyobb állama lévén, ez az európai terület is több európai ország méretének felel meg. Kazahsztán még az Európai Labdarúgó-szövetségnek (UEFA) is része, és korábban az is felmerült, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) ázsiai csoportjából átmenjünk az európai csoportba, de ezt végül nem léptük meg. Ugyanakkor sokkal inkább érezzük magunkat eurázsiaiaknak, mint európainak vagy ázsiainak.
Magyarország pont Európa közepén található, a nyugati és a keleti civilizációk határán. Kazahsztán is Eurázsia közepén van, Európa és Ázsia találkozásánál. Talán az ilyen népeknek, mint a mieink, egyesítő szerepe van.
– A magyar–kazah kapcsolatokat gyakran „stratégiai partnerségként„ minősítik. Ennek melyek a főbb irányai, mit jelent ez pontosan?
– Magyarország az egyik első európai ország volt, amely elismerte az új, független kazah államot. Ez nagyon fontos volt számunkra a Szovjetunió összeomlása utáni időszakban. Az azóta eltelt 29 évben a kapcsolataink dinamikusan fejlődtek. 2014-ben írták alá a kormányaink a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást, amely népeink közötti szoros, történelmi, kulturális kapcsolatokon alapul. Ez a dokumentum egy sor különböző témát érint, úgy mint a gazdaság, kereskedelem, befektetések, turizmus, globális biztonsági kérdések vagy energetika.
Magyarország személyében azóta is egy fontos támogatót, szövetségest látunk a közép-európai régióban, ahogy Magyarország is mindig számíthat a támogatásunkra a mi régiónkban, és minden magyar kezdeményezést a jövőben is támogatni fogunk.
Kazahsztán magyarországi nagykövete, Zsanibek Abdrasov Fotó: Bendarzsevszkij Anton
– Március 31-én tartják meg a kazahsztáni Turkesztánban a Türk Tanács nem hivatalos csúcsértekezletét, amelyen a magyar miniszterelnök is részt vesz majd, hiszen Magyarország a szervezetben megfigyelői státusban van. Mit vár ettől az eseménytől?
– Ez egy informális találkozó lesz, hiszen a Türk Tanács hivatalos, terv szerinti találkozója majd Törökországban kerül megtartásra. A célja, hogy prezentáljuk a helyreállított Turkesztán városát, amely mindig is szimbolikus jelentőséggel, fontos történelmi szereppel bírt a türk eredetű népek számára. A várost gyönyörűen felújítottuk, rekonstruáltuk, és most a türk világ egyik kulturális központjaként fog tündökölni. Orbán Viktor már többször járt a térségünkben, de a déli régiónkba és Turkesztánba most először utazik, és biztos vagyok benne, hogy érdekes lesz számára ez a vizit. A Türk Tanács az indulása óta nagy változásokon ment át, stratégiai víziónk van, és nagyon hálásak vagyunk Magyarországnak, hogy a szervezet európai irodát kapott Budapesten. Eredetileg a csoport kulturális-humanitárius együttműködésként indult, de fokozatosan gazdasági aspektusokkal bővül ki.
Magyarország jelenleg még megfigyelő tagként is gyakorlatilag teljes mértékben élvezi a szervezet minden előnyét.
– A kereskedelmi kapcsolataink dinamikusan fejlődtek az elmúlt években, de 2019-ben volt egy erős visszaesés: Magyarország importja Kazahsztánból 60,5 százalékkal, az export 18,5 százalékkal csökkent. Ez minek köszönhető, és milyen változások történtek az elmúlt két évben a gazdasági együttműködésünk terén?
– Magyarország azon kevés országok közé tartozik, amelynek pozitív a kereskedelmi mérlege: többet exportál, mint importál, ami nagyon jó. Ennek megfelelően Budapest több készárut exportál Kazahsztánba, mint amennyit vásárol. Az országunk viszont a nyersanyagexport-orientált országok közé tartozik, bár folyamatosan próbáljuk diverzifikálni a gazdaságunkat. A nyersanyag igények miatt így lehetnek piaci mozgások. Tavaly ugyanakkor a kereskedelmi mérlegünk több mint húsz százalékkal nőtt, a Covid–19 járvány ellenére.
Magyarország gyógyszeripara például Európában is vezető pozícióban van, és 2020 folyamán Kazahsztán is jelentős számú orvosi eszközt és gyógyszert vásárolt. Mi pedig többek között transzformátorokat, hengerelt fémeket vagy halat exportálunk Magyarországra a nyersanyagok mellett.
– 2016-ban jött létre a közös kazah–magyar közvetlen befektetési alap a magyar Eximbankon keresztül. Mondana néhány fontos projektet, amelyek ebben valósulnak meg?
– Több mezőgazdasági projektünk van, többek között üvegházas termesztéssel foglalkozó projektek. Most indul egy nagy projektünk a Tungram vállalattal, amely ledes világítás kiépítésén dolgozik majd. Magyarországon már lényegében lezárult a régi izzók cseréje az energiahatékony ledes égőkre, a mi régiónkban viszont ez még csak most van folyamatban. Egy másik fontos közös vállalkozás lesz a Globally, amely napelemparkokat épít dél-Kazahsztánban.
A magyar cégek ár-érték arányban nagyon kedvezők tudnak lenni, más szereplőkhöz képest.
– Négy évvel ezelőtt, 2017-ben indult az első közvetlen járat Budapestről Kazahsztánba, amelyet a WizzAir indított el. Miért pont Nur-Szultannal (akkori Asztana) kezdtek, és nem az ország legnagyobb városával, Almatival?
– Ennek leginkább technikai okai voltak – a WiizzAir repülői közepes hatótávolságra képesek, öt óra körüli repülőtávval, Nur-Szultan pedig közelebb van Európához, mint Almati.
– A járat sikeres volt?
– A közvetlen és olcsó járat hatalmas löketet adott az utasforgalomnak – rengeteg kazah turista érkezett Magyarországra. Mivel a járat este érkezett, még azok is, akik más országokba repültek tovább, itt maradtak Budapesten, és meg tudták nézni ezt a csodálatos várost. Magyarország központi földrajzi elhelyezkedése lehetővé tette ezt a tranzit forgalmat. Nagyon bízunk benne, hogy a tavaly márciusban a járvány miatt felfüggesztett járat újra tud indulni idén, talán már nyáron. A WizzAirrel együttműködésben voltak nagyobb terveink is:
Kazahsztánon keresztül megszervezni az első európai diszkont útvonalat Kínába.
– A gazdasági, energetikai, kereskedelmi, turisztikai együttműködés mellett Magyarország és Kazahsztán között oktatási partnerség is van, többek között a Stipendium Hungaricum keretében. Milyen eredményei voltak eddig ennek az együttműködésnek?
– Nagyon hálásak vagyunk érte a magyar kormánynak, mert ez egy nagyon jó lehetőség a hallgatóinknak. Kétszázötven ösztöndíjas helyet kaptunk, ami a lehető legtöbb a programban. Nagy az érdeklődés a diákjaink részéről, és minden évben erre a kétszázötven helyre több mint ezren jelentkeznek, kiélezett a verseny. Összesen több mint ezer hallgatónk tanul éppen Magyarországon, bár a járvány most alaposan beleszólt ebbe, és sokan online távoktatásba kerültek.
Mindez nagyon sokat számít a kétoldalú kapcsolataink szempontjából, hiszen mindannyian magyarországi tapasztalatokkal, gazdag élményekkel térnek haza, és közülük többen magyarul is megtanulnak.
Jó együttműködésünk van a Budapesti Corvinus Egyetemmel is, amely alapján magyar oktatók, professzorok tartanak vendégelőadásokat Kazahsztánban – üzletfejlesztés, menedzsment, makrogazdaság témakörében.
