Bakondi György példaként említette, hogy a német politikus szerint az Európai Unió külső határain a határőrizetet meg kell szilárdítani. Egyetértenek továbbá abban is, hogy a segítséget oda kell vinni, ahol a baj van.
A főtanácsadó emlékeztetett, a magyar álláspont világos: nem támogatják a migrációt pártoló, kötelezően szétosztó, az európai polgárokra, s az európai kultúrára veszélyt jelentő politikát. Ezzel szemben azt szorgalmazzák, hogy segítséget kell nyújtani azoknak az országoknak, ahonnan a legnagyobb számban érkeznek a migránsok. Források átcsoportosításával meg kell akadályozni, hogy az emberek útnak induljanak – emelte ki.
Bakondi György kitért arra is, hogy 2015 óta különböző neveken, de mindig újra előkerül a kvóta, leggyakrabban úgy hívják: „közös európai megoldás”. Ennek lényege, hogy az Európába beáramló illegális migránsokat ugyanolyan ellátásban részesítsék, mint az állampolgárokat.
A főtanácsadó kiemelte azt is, hogy az ENSZ migrációs paktumára – amelyet nyolc tagállam elutasított – is azt mondták, hogy annak nincs jogi kötelezettsége. Az európai parlamenti választás előtt viszont Brüsszelben előkerült egy tanulmány arról, hogy mit kell tennie az uniónak, valamint kötelező legyen a tagállamokra nézve az ENSZ migrációs paktuma. Az ENSZ különböző fórumain pedig egyre inkább azon igyekeznek, hogy a paktum részleteit különböző határozatokba foglalják, hogy azok uniós jogszabályok szintjén kötelezőek legyenek a tagállamokra nézve – vélekedett Bakondi György.
