Balos volt, ma az iszlám ellen harcol

Matteo Salvini, Orbán Viktor és persze a lengyel, a cseh, a szlovén vezetők kiállása, akik felemelték a hangjukat az Európai Unió bevándorlási diktátumával szemben, nekünk, franciáknak is reményt ad – mondta a lapunknak adott telefoninterjúban Pierre Cassen aktivista, a Riposte laïque (Világi válasz) francia hírportál alapítója, akinek könyve Hogyan lett a baloldal az iszlám szajhája? címmel jelent meg magyarul. Az egykori baloldali nyomdászszakszervezeti aktivista a kétezres években, az iszlám térhódítása miatt fordult szembe egykori elvtársaival, akik ma iszlámgyűlölettel vádolják. Erről is kérdeztük Cassent.

27 June 2020, Paris (75), FRANCE. Two women wearing a veil cross a crosswalk. 27 juin 2020, Paris (75), FRANCE. Deux femmes portant un voile traversent un passage pour pietons. (Photo by Xosé Bouzas / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP) Fotó: XOSE BOUZAS

– Miért és hogyan lett a francia baloldal – ahogyan könyvében írja – „az iszlám szajhája”?

– Magam is a baloldalról jövök. Mi Franciaországban nagyon büszkék vagyunk a világi hagyományainkra, az 1789-es forradalomra, valamint az állam és az egyház elválasztásáról rendelkező 1905-ös törvényre. Számomra a baloldal ezeket az értékeket testesítette meg, többek között a haladás, a társadalom legelesettebbjeiért, a bérből és fizetésből élőkért, a munkásokért való kiállás értékeiben gyökerezett. A baloldal támogatta a nők egyenjogúságát is a férfiuralom ellenében. Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt ugyanakkor szembesültem azzal, hogy Franciaországban egyre tömegesebbé válik a főleg muszlim afrikaiak jelenléte, és ezzel az egész ország egy felgyorsult iszlám inváziónak van kitéve. Ez márpedig teljesen megváltoztatja a francia választópolgárok összességének összetételét is. A baloldal két okból állt e folyamat mellé. Az egyik, hogy ki akarta használni az ennek a választói csoportnak a megjelenésében rejlő potenciált – az országos választásokon elvégre 15 százalékban, a helyhatóságiakon akár harminc-negyven százalékban muszlimok szavaznak. Ennek érdekében pedig utat kellett engednie az iszlámnak, illetve a muszlimok közösségi követeléseinek. A másik ok kulturális, ami a baloldalnak a katolicizmussal szembeni gyűlöletében rejlik. A katolicizmus ugyanis a francia történelem része, a baloldal egy része pedig a globalizáció ideológiája nevében el akarja pusztítani ezt a Franciaországot. Mindehhez még hozzá kell venni az antirasszista politikájukat. Az iszlamisták ugyanis elhitették, hogy az iszlámmal szembeni fellépés rasszizmus. A baloldal márpedig nem akar rasszistaként feltűnni, ezért inkább teljes mértékben meghátrált az iszlám követelései előtt, feladva világi berendezkedésünket.

– Könyvében 11 millió franciaországi muszlimról ír, és önt is iszlámgyűlölettel vádolják az egykori elvtársai. Lát-e különbséget iszlám és iszlamizmus között?

– Nem látok ilyen különbséget. Nekem nagyon tetszik Ferhat Mehenni (kabil nemzetiségű algériai énekes, politikus – a szerk.) megfogalmazása: az iszlám a nyugalmi állapotban lévő iszlamizmus, az iszlamizmus pedig a mozgásban lévő iszlám. Recep Tayyip Erdoğan török elnök is világosan megmondta, nincs iszlám és iszlamizmus, csak iszlám van. Az iszlamofóbia szerintem egy vélemény: szembehelyezkedés az iszlámmal, amely nemcsak hit, de törvény és ideológia is, és amelynek egyetlen célja a hódítás, mert csak a hódításon és minden más kultúra tagadásán keresztül tud létezni. Az, hogy engem is iszlámgyűlölettel vádolnak, nem más, mint a muszlimok stratégiája, amelyet a baloldallal karöltve hirdetnek: az iszlám bírálata rasszizmusnak számít. Márpedig igenis jogunk van ahhoz, hogy iszlamofóbok legyünk abban az értelemben, hogy hangot adhassunk az e vallással szembeni véleményünknek, ahogy egyébként más vallásokkal vagy mondjuk a kapitalizmussal szemben is felemelhetjük a hangunkat. Jogunk van ahhoz, hogy fellépjünk valamely doktrína ellenében, amely zavar bennünket – ez szerintem egyáltalán nem bűn és nem is szégyen. Önöknek, magyaroknak is joguk volt hozzá, hogy fellépjenek a kommunizmussal szemben, amelynek megfizették az árát.

„Akik ma jönnek, nem akarnak asszimilálódni” Fotó: Europress/AFP/Xosé Bouzas

– Egy ponton azt írja a magyar miniszterelnökre és az olasz jobboldal vezetőjére utalva: önök az Orbánok és a Salvinik. Mit jelent ez?

– Nem látjuk, hogy kik kényszerítik ránk az iszlámot, ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy ugyanazok, akik el akarják pusztítani a civilizációnkat. Ugyanazok, akik egy globális diktatúrát akarnak ránk kényszeríteni, el akarják pusztítani a nemzetállamot, a civilizációnkat, az életformánkat, a történelmünket. Miközben súlyos társadalmi problémákkal küzdünk, a munkanélküliség az egekben van, olyan mértékű bevándorlást kényszerítenek ránk, hogy évente 4-500 ezer új jövevény érkezik Franciaországba, amelynek bevándorlónépessége így kétévente Marseille, a második legnagyobb városunk lakosságának megfelelő mértékben bővül. Franciaország a XX. században is bevándorlóország volt, de többségükben katolikus európaiak – olaszok, magyarok, lengyelek, spanyolok, portugálok – jöttek, akik dolgoztak és jól beilleszkedtek. Azok, akik ma jönnek, nem akarnak asszimilálódni, többnejűségben élnek és a családegyesítések révén további rokonaikat hozzák az országba. Növekszik velük a bűnözés, merényleteket is végrehajtanak. Mi pedig nem utasítjuk ki a törvénytelen bevándorlókat, beletörődünk a népességcserébe. Mindezzel szálltak szembe az olyan politikusok, mint Donald Trump, az előző amerikai elnök, Olaszországban Matteo Salvini, önöknél Orbán Viktor és persze a lengyel, a cseh, a szlovén vezetés is. Ők, akik felemelték a hangjukat az Európai Unió diktátumával szemben, nekünk is reményt adnak Franciaországban.

– Azt írja, Emmanuel Macron még François Hollande-nál is rosszabb elnök, ami nagy kunszt. Miért?

– Macron ugyanazon az ideológiai vonalon halad, de továbbment, így elnöksége csak felgyorsítja Franciaország elpusztításának folyamatát. El nem tudtam volna képzelni, hogy egyszer lesz egy köztársasági elnökünk, aki ennyire megtagadja Franciaországot.

– Mit vár a jövő évi francia elnökválasztástól? Marine Le Pent, a bevándorlásellenes Nemzeti Tömörülés vezetőjét támogatja majd?

– Mi a hazafiakat támogatjuk. Le Pennek időnként vannak számunkra zavaró kijelentései, például amikor azt mondja, hogy az iszlám összeegyeztethető a köztársasággal. Majd meglátjuk, ki lesz az, aki a legjobban összefogja a hazafias tábort. El tudom például képzelni, hogy indul Éric Zemmour közíró. Persze ha a végén Le Pen áll majd szemben Macronnal, akkor természetesen Le Pen mögé állunk.

Az identitás mindennél fontosabb. „Mi értelme a 35 órás munkahétnek, a hatvanéves nyugdíjkorhatárnak, ha olyan helyen élünk, ahol már nem beszélnek franciául, ahol csak lefátyolozott nőket és arab ruhába öltözött férfiakat látni (…), ahol már nem tudsz alkoholt és sertéshúst venni, csak gyümölcslét és halal (az iszlám törvények szerint vágott állatból készült – a szerk.) húst? A francia életformát nélkülöző társadalmi életnek számunkra nincs értelme. Az identitásért vívott harc mindennél fontosabb, amit a baloldali vezetők képtelenek megérteni, és sajnos a jobboldalon sem sokan. Valójában a baloldal vezetői osztják meg népünket és akadályoznak meg minden francia összefogást. Ők hagyják betelepülni az idegeneket… Hazánk és értékeink elárulása a baloldal lelkén szárad.” (Pierre Cassen: Hogyan lett a baloldal az iszlám szajhája? Budapest, 2020)