Szintén a Zöldek vetették fel, hogy az Európai Parlament a jövőben beleszólhat-e az Európai Tanács előtt zajló, hetes cikkely alapján indított eljárásokba. Ezt Magyarországgal kapcsolatban korábban Judith Sargentini EP-képviselő szorgalmazta, de a hazai kormány hallani sem akar róla. A kérdésben Jourová semleges álláspontot képviselt. Szerinte a magyar esetben épp a parlament kezdeményezte a mechanizmust, így nem érti, hogy a testület véleménye miért ne lenne mérvadó. A hetes cikkelyes eljárással kapcsolatban egyébként elmondta azt is: soha nem gondolta volna, hogy uniós berkekben azt egyszer valóban használni kell.
– A jogállamiságnak mindenesetre össze kellene fognia minket, ahelyett, hogy éket ver közénk – hangsúlyozta.
Borrell Európa egységét sürgette
Vera Jourovával egy időben Josep Borrell, az EU következő kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt vázolta az uniós diplomácia jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Borrell-meghallgatást is nagy médiavisszhang előzte meg, ugyanis a jelenlegi spanyol külügyminiszter nem mindig a legdiplomatikusabb módon nyilvánul meg, ráadásul korábban számos összeférhetetlenségi ügybe keveredett. – Kereskedelmi háborúk, a klímaváltozás, a migrációs válság, instabilitás a szomszédban – sorolta a baloldali Borrell az unió előtt álló kihívásokat. – Ez nem egy olyan világ, amit az EU valaha is akart volna – hangoztatta, hozzátéve: ha az EU nem egységesen, a „nemzeti szuverenitások összeadásával” cselekszik, egyszerűen jelentéktelenné válik majd a világporondon. – Meg kell tanulnunk a hatalom nyelvén beszélni – fogalmazott, szerinte ugyanis hiba lenne, ha az unió egyszerűen beszorulna az Egyesült Államok és Kína közé. – Az USA szövetségesei vagyunk, de aggodalommal figyeljük, ha akadályt gördítenek az együttműködés útjába – mondta.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!