Büntetés helyett párbeszéd

A momentumos Donáth Anna az EP-ben azt ajánlotta Vera Jourova uniós biztosjelölt figyelmébe: szerinte Lengyelországban és Magyarországon is sérülnek az uniós értékek.

Vera Jourová a parlamenti meghallgatáson. A politikus óvakodott a kritika megfogalmazásától Fotó: Yves Herman Forrás: Reuters

A belga Didier Reynders után a jogállamisági ügyekben illetékes másik leendő EU-biztost, a cseh Vera Jourovát is meghallgatták hétfőn az Európai Parlamentben (EP). A jogi, alkotmányjogi, illetve bel- és igazságügyi szakbizottság előtt zajló parlamenti vizsgának már az első órájában elhangzott a Lesz-e önből Frans Timmermans? kérdés. Jourová válaszul, félig-meddig viccelődve elmondta: képtelenség, hogy Timmermansszá alakuljon, de mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy párbeszédet folytasson a „problémás” régióval. A kérdezők közül a momentumos Donáth Anna, a liberális Újítsuk meg Euró­pát frakció színeiben azt ajánlotta a biztosjelölt figyelmébe: szerinte Lengyelországban és Magyarországon is sérülnek az uniós értékek, így Jourovának kellene fellépnie annak érdekében, hogy a varsói és a budapesti kormány is betartsa a játékszabályokat.

A cseh politikus nem ment bele az emlegetett kormányok kritizálásába. Mint mondta, nem állítaná, hogy a jelenleg is zajló jogállamisági eljárások a semmibe vezetnek.

– Világos, hogy a tagállami kormányoknak is beleszólást kell biztosítanunk. El kell mondaniuk, hogy mit gondolnak a jogállamiság kérdéséről – szorgalmazta Jourová, hozzátéve: a kötelezettségszegési eljárások, illetve végső esetben az Európai Unió Bírósága is segít a vitás ügyek rendezésében. – Olyat pedig még nem láttunk, hogy az uniós bíróság ­ítéleteit ne tartották volna be – szögezte le.

A meghallgatáson nagy szerepet kapott az átfogó jogállamisági mechanizmus is. Jourová minden tagállamban egységesen fogja figyelni az uniós alapértékek és a demokrácia helyzetét.

Vera Jourová a parlamenti meghallgatáson. A politikus óvakodott a kritika megfogalmazásától
Fotó: Reuters

– Jogállamiság nélkül nem működik Európa. Jók vagyunk a kompromisszumkeresésben, de van, amiben nem tudunk engedni. Ilyen a jogállamiság követelménye is – hangoztatta. A kritériumok uniós forrásokhoz kötésével kapcsolatban pedig – szintén egy Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatos, a Zöldektől származó kritikára válaszolva – kijelentette: nem használná a „szankció” kifejezést, az intézkedés célja inkább az, hogy a kormányok életét úgy „nehezítsék meg”, hogy közben az uniós pénzek címzettjei – például az ­NGO-k és a kisebbségek – megkapják a kiérdemelt összegeket.

Szintén a Zöldek vetették fel, hogy az Európai Parlament a jövőben beleszólhat-e az Európai Tanács előtt zajló, hetes cikkely alapján indított eljárásokba. Ezt Magyarországgal kapcsolatban korábban Judith Sargentini EP-képviselő szorgalmazta, de a hazai kormány hallani sem akar róla. A kérdésben Jourová semleges álláspontot képviselt. Szerinte a magyar esetben épp a parlament kezdeményezte a mechanizmust, így nem érti, hogy a testület véleménye miért ne lenne mérvadó. A hetes cikkelyes eljárással kapcsolatban egyébként elmondta azt is: soha nem gondolta volna, hogy uniós berkekben azt egyszer valóban használni kell.

– A jogállamiságnak mindenesetre össze kellene fognia minket, ahelyett, hogy éket ver közénk – hangsúlyozta.

Borrell Európa egységét sürgette

Vera Jourovával egy időben Josep Borrell, az EU következő kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt vázolta az uniós diplomácia jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a Borrell-meghallgatást is nagy médiavisszhang előzte meg, ugyanis a jelenlegi spanyol külügyminiszter nem mindig a legdiplomatikusabb módon nyilvánul meg, ráadásul korábban számos összeférhetetlenségi ügybe keveredett. – Kereskedelmi háborúk, a klímaváltozás, a migrációs válság, instabilitás a szomszédban – sorolta a baloldali Borrell az unió előtt álló kihívásokat. – Ez nem egy olyan világ, amit az EU valaha is akart volna – hangoztatta, hozzátéve: ha az EU nem egységesen, a „nemzeti szuverenitások összeadásával” cselekszik, ­egyszerűen jelentéktelenné válik majd a világporondon. – Meg kell tanulnunk a hatalom nyelvén beszélni – fogalmazott, szerinte ugyanis hiba lenne, ha az unió egyszerűen beszorulna az Egyesült Államok és Kína közé. – Az USA szövetségesei vagyunk, de aggodalommal figyeljük, ha akadályt gördítenek az együttműködés útjába – mondta.