Covid–19: emberjogi aggályokat vetnek fel az applikációk

A digitális megfigyelésben élen járó technológiai óriások ma már komolyan veszélyeztetik az államok szuverenitását is – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Szolomayer Balázs, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. A szakértő szerint az Európai Parlamentben ezekről a kérdésekről kellene határozottan állást foglalni Magyarország és Lengyelország állandó leckéztetése helyett.

okostelefon Forrás: burst.shopify.com

A járvány során világszerte számos kormány vetette be azt az Ázsiában már bevált módszert, amely a mobilhálózatokból kinyerhető adatok monitorozásával igyekszik útját állni a vírus terjedésének. A digitális megfigyelés azonban számos kérdést is felvet: hol van a határ a biztonság és a személyes szféra között? Erre kereste a választ a minap az Európai Parlament emberi jogi albizottsága (DROI), ahol a képviselők szakértők bevonásával vitatták meg az új technológiák alkalmazásában rejlő lehetőségeket, szem előtt tartva a személyiségi jogok védelmét.

Marie Arena, az albizottság elnöke elmondta: a digitális megfigyelés világszerte egyre nagyobb kihívást jelent a koronavírus-járványra adott kormányzati válaszok és a személyiségi jogok kérdésében. A belga politikus szerint elengedhetetlen, hogy a kettő egymással összhangban jelenjen meg akkor, amikor új technológiákat vetnek be a járvány elleni védekezésben, ugyanakkor azt is szem előtt kell tartani, hogy egyelőre nincs egyetlen, általánosan elfogadott modell a válságkezelésben alkalmazott digitális megfigyelésre. – A társadalom hozzáállása és az adott kormányok cselekvési hajlandósága is változó világszerte. Ez kihívás elé állítja az Európai Uniót is: hogyan tudjuk learatni a technológiai lehetőségben rejlő potenciált anélkül, hogy eközben megfeleljünk az átláthatóság és a felelősségre vonhatóság elveinek is? – merült fel a kérdés.

A vitában felszólalt Szo Csang Rok (Soh Changrok), a Koreai Egyetem professzora, az ENSZ emberi jogi tanácsa tanácsadó bizottságának elnöke is. A szervezet egy friss jelentését ismertetve hangsúlyozta: a koronavírus-járvány alatt nyilvánvalóvá vált, hogy komoly emberi jogi aggályokat is felvet a digitális technológiák használata. – Ez nem jelenti azt, hogy e technikák alkalmazása eredendően rossz lenne, a mostani pandémia éppen arra világított rá, hogy negatív és pozitív hatásai egyaránt vannak a digitális megfigyelésnek – mondta. A kutató rendkívül sikeresnek nevezte Dél-Korea stratégiáját. Mint mondta, a nyílt társadalom és a jogállamiság védelme egyaránt fontos szerepet játszott a szöuli kormány megközelítésében.

Az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Szolomayer Balázs a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: noha a járvány terjedésének monitorozását több ország és technológiai óriás is mobilapplikációkkal próbálta segíteni, ezek a programok vegyes sikerrel jártak. – Az ugyanakkor elmondható, hogy ezen applikációk nagyon komoly adatvédelmi aggályokat vetettek fel, mert több olyan is volt köztük, ami a felhasználókról olyan adatokat gyűjtött, amelyekre nem lett volna jogosultsága – magyarázta a szakértő.

Szolomayer Balázs szerint ezzel a kérdéskörrel az EU-nak és a tagállamoknak egyaránt foglalkozniuk kell: a technológiai óriások életünk egyre több területén jelennek meg. – Ezáltal egyre több adattal rendelkeznek rólunk, aminek egyenes következménye, hogy befolyásuk és hatalmuk folyamatosan nő – fogalmazott a szakértő. Mint mondta, ott tartunk, hogy ezek a cégek komolyan veszélyeztetik az államok szuverenitását. A vezető elemző hozzáfűzte: az Európai Parlamentben ezekről a kérdésekről kellene határozottan állást foglalni, ahelyett, hogy Magyarországot és Lengyelországot leckéztetik állandóan demokráciából és jogállamiságból.