EU-csúcs: Charles Michel már tárgyalt Orbán Viktorral – videó

Órákon belül kezdetét veszi az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol az országvezetők a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről (MFF) próbálnak majd megállapodni.

Fotó: DARIO PIGNATELLI

Órákon belül kezdetét veszi az állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol az országvezetők a 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésről (MFF) próbálnak majd megállapodni. Összetett tárgyalásoknak néznek elébe: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke gyakorlatilag az utolsó percekig egyeztet majd a tagállamokkal.

Michel nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is tárgyalt – ezt a tanácsi elnök szóvivője tudatta a Twitteren. Orbán Viktor a csúcstalálkozó margóján a visegrádi országok vezetőivel is egyezteti majd a magyar álláspontot.

Charles Michel a helyszínre érkezve elmondta: sok érdek és aggály kering a tárgyalások körül, ennek ellenére lehetséges, hogy a következő órákban és napokban a vezetők megállapodásra jussanak. Egyúttal megköszönte az állam- és kormányfőknek, hogy az elmúlt hetekben aktívan részt vettek az MFF alakításában.

[video width="1024" height="576" mp4="https://magyarnemzet.hu/wp-content/uploads/2020/02/200220127037EuropeanCouncilBilatMichelHUPRV.mp4"][/video]

Forrás: Európa Tanács

Modern büdzsé, jogállamisági hangsúly a „fukar” államok kívánságlistáján

A csúcstalálkozó kezdete előtt röviddel egyeztettek egymással az EU „fukar” tagállamainak – Dánia, Ausztria, Svédország és Hollandia – vezetői. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint a szóban forgó országok továbbra is huszonhetek bruttó nemzeti termékének (GNI) egy százalékában látják a hétéves költségvetés főösszegét. Modern büdzsét szeretnének, amelyben kiemelt hangsúlyt kap a jogállamiság is – tudatta a liberális miniszterelnök.

Ahogy arról lapunk is beszámolt, a költségvetés mérete mellett a kifizetések jogállamisági kritériumokhoz való kötése jelenti az egyik legfontosabb magyar szempontot.

Deutsch Tamás a Magyar Nemzetnek nyilatkozva antidemokratikusnak és elfogadhatatlannak nevezte a beharangozott módszert.

Nemrég az Európai Bizottság belga igazságügyi biztosa, a liberális Didier Reynders is amellett kardoskodott, hogy szigorú jogállamisági feltételekhez kössék a kifizetéseket. Ezzel szemben egy további hazai érv, hogy a bizottságnak vannak szankciós eszközök a kezében arra az esetre, ha az uniós források nem megfelelő felhasználását tapasztalja.

Messzinek tűnnek az álláspontok, a vezetők többsége elégedetlen

A kormány- és államfők többsége már megérkezett az uniós csúcstalálkozó helyszínére, ahol jelentős csúszással kezdődnek meg a hétéves keretköltségvetésről szóló egyeztetések. A vezetők többsége elégedetlenségének adott hangot a jelenlegi büdzsétervezettel kapcsolatban, így hosszú és bonyolult tárgyalásokra készül. Az osztrák kancellár úgy tippelt: akár szombatig is eltarthat a csütörtökön kezdődő tárgyalási forduló.

A szkeptikus országvezetők között van a spanyol miniszterelnök, Pedro Sanchez, illetve a finn kormányfő, Sanna Marin is. Angela Merkel szerint Németország tetszését sem nyerte el a jelenlegi tervezet, a német kancellár is modern, ám a hagyományos kihívásokra is jól reflektáló büdzsét szeretne.

– Összetett feladat előtt állunk – mondta Merkel, aki a finanszírozásra szoruló területek közül a migrációt és a határvédelmet sem hagyta ki. A jelenlegi vezetők közül egyébként Angela Merkel mellett Mark Rutte holland miniszterelnök, valamint Orbán Viktor azok, akik igazán rutinosnak számítanak, ugyanis már hét évvel ezelőtt is részt vettek a keretköltségvetés kialakításában.

Eddig talán csak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az, aki a csúcstalálkozóra érkezve pozitívan nyilatkozott Charles Michel költségvetési javaslatáról.

Von der Leyen kifejezetten méltatta, hogy a büdzsé számol a bizottság ambiciózus programjaival, így forrásokat szán a zöld fordulatra és a Digitális Európa kezdeményezésre is. Örömmel látja azt is, hogy a zöld átállásra létrehozott méltányossági alap is a hétéves költségvetés része. – Ha sikeresek akarunk lenni, pénzt kell szánnunk a kitűzött célokra – szögezte le a bizottsági elnök.

Az Európai Parlament ismét a költségvetés vétójával fenyeget, kiáll a kohéziós pénzek mellett

David Sassoli, az Európai Parlament (EP) elnökének felszólalásával – mintegy másfél órás csúszással – kezdődött az Európai Tanács rendkívüli csúcstalálkozója Brüsszelben.

Sassoli friss sajtóközleményében számolt be arról, hogy zárt ajtók mögött a kormány-és államfőket arra kérte: ne mellőzzék az uniós parlament véleményét.

- Egy jelentős többség kész elutasítani a többéves költségvetést, amennyiben az nem ad megfelelő választ az előttünk álló kihívásokra és figyelmen kívül hagyja az Európai Parlament álláspontját – fogalmazott az ülésen az EP-elnök.

A fenyegetést az Európai Tanácsnak érdemes komolyan vennie, az EP-nek ugyanis egyetértési joga van a büdzsé kialakításakor, tehát meg is vétózhatja azt. Magyar szempontból is jelentős, hogy a beszámoló szerint Sassoli a közös agrárpolitika forrásai, illetve a kohéziós pénzek mellett is kiállt. – Az Európai Parlament számára elfogadhatatlan ezen források megvágása. Hogyan is faraghatnánk le a távolságot a centrum és a periféria országai között, ha csökkentjük a kohéziós forrásokat? Vagy miképp tehetnénk zöldebbé Európát az agrárszektorba való befektetés nélkül? – fogalmazott az elnök.

A tárgyalásokat egyébként az európai gazdák is árgus szemekkel figyelik. Egy csoportjuk a Balti országokból demonstrált is a csúcstalálkozó margóján, a brüsszeli uniós negyedben.

Fotók: Európai Tanács

Deutsch Tamás: Nem lehet a politikai véleménykülönbséget jogi szankciókkal megoldani

– Sajnos a legújabb büdzsétervezet sem oldja meg az alapvető problémákat. Pillanatnyilag nincsenek meg egy jó hétéves keretköltségvetés feltételei. Emiatt szinte kizártnak tartom, hogy megállapodás jöjjön létre a mostani ­uniós csúcstalálkozón – fogalmazott a Magyar Nemzet kérdésére a Fidesz-KDNP európai parlamenti (EP) delegációjának vezetője. Deutsch Tamás emlékeztetett rá: Magyarország számára ugyancsak kiemelt jelentőséggel bír, hogy a támogatásokat a jövőben valóban a jogállamisági kritériumokhoz kötik-e. Az erről szóló felvetésünkre a fideszes EP-képviselő elmondta: a bizottságnak már most is széles eszköztár áll rendelkezésére, így amennyiben az uniós források nem megfelelő felhasználását tapasztalja, befagyaszthat bizonyos kifizetéseket. – Nincs arra utaló jel, hogy ezek a mechanizmusok ne működnének – hangoztatta a képviselő, megismételve a magyar álláspontot, miszerint a jogállamiság címszó alatt az eltérő politikai véleményen lévő tagállamokat akarják büntetni. – Nem lehet a politikai véleménykülönbséget önkényesen, jogi szankciókkal megoldani. Ez szembemegy az európai demokráciával, egy antidemokratikus módszer, amit mi teljes mértékben elutasítunk – szögezte le Deutsch Tamás.