Izlandon is elismerték a zsidó vallást

Nem mindegy, hogy hova megy a szigetországban kötelező egyházi adó.

2021. 03. 20. 6:55
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hivatalos vallásként ismerte el a judaiz­must Izland március elején – örvendett a hírnek a szigetország zsidó közössége. A döntés legfőbb következménye, hogy ezután joguk van saját maguknak begyűjteni a kötelező egyházi adót, amely eddig más felekezetek vagy az izlandi egyetem zsebébe vándorolt. Ezenkívül tradicionális esküvőket, temetéseket szervezhetnek és zsidó neveket is adhatnak.

Fotó: Facebook/Jewish Center Iceland

A nagyjából 370 ezres lakosú Izlandon apró zsidó közösség él, lélekszámukat nagyjából háromszázra becsülik. Legtöbben még a II. világháború idején, a holokauszt elől menekülő euró­paiak leszármazottjai közül kerülnek ki, de akadnak olyanok is, akik az utóbbi évtizedekben érkeztek. Sokáig még saját rabbijuk sem volt, míg 2018-ban egy New York-i haszid zsidó, Avi Feldman a feleségével és két gyermekével együtt Reykjavíkba nem költözött. A rabbi óriási energiával vetette bele magát a munkába, nem csupán – az egyébként nem túl vallásos – zsidó közösséget gyűjtötte össze, de holokauszt-emléknapot és utcai felvonulást is szervezett. Nem sokkal érkezése után pedig azonnal politikai küzdelmekre kényszerült, miután a zsidók és muszlimok nagy felháborodására egy törvénytervezet betiltotta volna a körülmetélést az országban.

Napjainkban Izland lakosságának körülbelül 10-15 százaléka „bevándorló”. A népesség jó háromnegyede evangélikus, kisebb katolikus, valamint mintegy ezerfős muszlim közösség is él az országban. Utóbbiak számára mindig kihívást jelent, hogy ramadánkor, a napfelkeltétől napnyugtáig tartó böjt ennyire északon akár 22 óráig is eltarthat.

Az utóbbi években terjedőben van a zuizmus is, a mezopotámiai–sumér eredetű újpogány vallásnak már legalább 2800 követője van.

A zuizmust egyébként már 2013-ban bejegyezték hivatalos vallásként – rossz nyelvek szerint ebben szerepe lehet annak is, hogy sokan így próbálják megkerülni a fent említett egyházi adó befizetését. A begyűjtött pénzt elvileg zikkuratok építésére gyűjtik, gyakorlatban azonban állítólag a pénz egy részét visszaosztják. A helyi híradások szerint a vallás népszerűségében az anyagi és lelki okok mellett politikai okok állnak: a fiatalok ezzel akarnak lázadni a rendszer ellen.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.