Koszovói fék hátráltatja a szerbiai törekvéseket

Nagyon lassan halad Szerbia uniós csatlakozásának folyamata, és ez ugyanúgy rányomja a bélyegét az országban uralkodó közhangulatra, mint a Belgrád és Pristina közötti feszültség ismételt kiéleződése. A szerb sajtóban álhírek, féligazságokon alapuló, egyoldalú túlzásokkal tarkított információk is megjelennek mindezzel kapcsolatban — csak tovább rontva az összképet.

Műszaki zár Kosovska Mitrovicában. Akadályok tornyosulnak Fotó: REUTERS/Marko Djurica

Szerbia EU-csatlakozását a szakadár tartományának tartott Koszovó rendezetlen viszonya gátolja – ezt Belgrádban egyértelműnek gondolják. Korábban arról cikkeztek a helyi lapok, hogy Belgrád 2025-ben vagy akár annál korábban is teljes jogú EU-tag lehet, most azonban úgy tartják, 2029 előtt nincs esély a csatlakozásra. Erősödőben vannak azok a hangok is, amelyek szerint az országnak egyenesen hátat kellene fordítani az EU-nak, Oroszországgal fűzve szorosabbra a viszonyát.

Az úgynevezett berlini folyamat részeként immár hatodik alkalommal rendezett poznani konferencián – amelyet az elmúlt napokban tartottak – Ana Brnabics miniszterelnök megismételte Szerbia azon elvárását, hogy Horvátország – miután jövőre átveszi az EU soros elnökségét – kiemelt fontosságú kérdésként kezelje a bővítést. Hozzátette, belgrádi látogatásra várják a horvát kormányfőt. Andrzej Duda lengyel elnök is konkrét csatlakozási időpont kitűzését sürgette a nyugat-balkáni országoknak. Duda szerint az új uniós vezetésnek nem szabad mellékvágányra terelnie a bővítési folyamatot, mert annak leállítása csak lassítaná a térség fejlődését.

– Az új tagállamok eddig sem válságokat, hanem új energiát hoztak – fogalmazott a házigazda államfő a hat nyugat-balkáni ország, valamint kilenc uniós tagállam kormány- és államfőinek találkozóján.

Emmanuel Macron francia elnök a közelmúltban azt mondta: a bővítés csak az EU reformja után lehetséges. Angela Merkel pedig nem sokkal ezután azt nyilatkozta, a nyugat-balkáni országok esetében a bővítés „politikai nehézségekbe ütközik ugyan, de ezeket a nehézségeket meg kell oldani”. A német kancellár azt is elmondta – és ezt a szerb lapok többnyire címoldalukon hozták –, hogy a bővítéssel nem lehet addig várni, amíg az EU hatékonyabbá teszi a belső mechanizmusait. Merkel külön megdicsérte Szerbiát a gazdasági reformokban elért eredményeiért.

Műszaki zár Kosovska Mitrovicában. Akadályok tornyosulnak
Fotó: REUTERS/Marko Djurica

Eközben Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szerint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd megújítására addig nincs esély, amíg hatályban vannak a Pristina által a Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából érkező termékekre kivetett százszázalékos büntetővámok. A koszovói vezetés még 2018 novemberében ilyen sápot vetett ki a szerbiai termékekre, állítólag napi egymillió dolláros (288 millió forint) kárt okozva Szerbia gazdaságának.

A belgrádi sajtó folyamatosan arról cikkezik, hogy ez humanitárius katasztrófával is fenyegeti a Koszovó északi részében élő szerbeket, mert akadozik az ellátásuk, hiszen ők leginkább szerb árucikkeket vásárolnak. A szerb elnök azt is kilátásba helyezte: Szerbia júliusig válaszlépéssel él emiatt, de ez eddig nem következett be. Május végén azonban, amikor Koszovóban letartóztattak néhány szerb rendőrt különféle visszaélések gyanújával, Alekszandar Vucsics szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget. Hasim Thaci koszovói államfő pedig Albánia és Koszovó egyesítésével fenyegetőzött.

A napokban koszovói szerbek két napig zárva tartották az élelmiszerüzleteket Észak-Koszovóban, így tiltakozva a vámok miatt. Jetlir Zyberaj, a koszovói külügyminiszter tanácsadója a közösségi médiában közzétett megnyilvánulása szerint Pristina viszont megtiltotta a szerb hivatalos személyeknek, hogy Koszovó területére lépjenek. Ezt Ramush Haradinaj miniszterelnök utóbb cáfolta. Koszovó még 2008-ban szakadt el egyoldalúan Szerbiától, amit Belgrád nem hajlandó elismerni. Ugyanakkor Szerbia az 1999-es NATO-bombázások idején elveszítette fennhatóságát Koszovó felett. A koszovói diplomácia azért küzd, hogy minél több ország ismerje el önálló államként az egykori szerb déli tartományt, illetve a nemzetközi szervezetek is vegyék fel soraikba. A szerb diplomácia ennek épp az ellenkezőjére törekszik.

Fegyverkereskedő pap

Őrizetbe vettek egy szerb ortodox papot Bosznia-Hercegovinában, akit azzal gyanúsítanak, hogy fegyvereket és robbanószert adott el bűnözőknek. A 38 éves Bojan Glisics – akit a kihallgatását követően elengedtek és szabadlábon védekezhet – állítólag élénk forgalmat bonyolított a Bosznia-Hercegovina szerb részén található egyházmegyéjén keresztül. Az illegális fegyverkereskedelemmel vádolt lelkész ügyfelei az ország többségében bosnyákok és horvátok lakta részének alvilágából kerültek ki. A papot egy fedett akcióval sikerült rajtakapni, amikor álruhás rendőröknek próbálta értékesíteni portékáját. Boszniában 1992–95-ben háború tombolt az ortodox szerbek, a katolikus horvátok és a muzulmán bosnyákok között, mintegy százezer halálos áldozatot követelve. (MTI)