Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottsága (LIBE) kedden nagy többséggel megszavazott egy jelentést, amelyben azt szorgalmazzák, hogy az EU migrációs reformja során
fektessenek nagyobb hangsúlyt a legális migrációs útvonalak megteremtésére, ugyanis ez 2015 óta nem kapott kellő figyelmet az EU-ban.
„A tagállami és uniós szintű migrációs politikának a munkaerőpiaci és képzettségi hiányosságokra is megfelelő választ kell adnia” – érvelnek az EP-képviselők a dokumentumban, azt hangoztatva, hogy a jelenlegi EU-s szabályozás leginkább a magasan képzett, illetve magas jövedelmű munkavállalókat érinti, és csupán egyetlen uniós irányelv foglalkozik az alacsony jövedelmű migránsokkal. Mint azt a balliberális többségű szakbizottság képviselői jelezték,
az Európai Uniónak minden, az EU-ban lakhatást és állást kereső unión kívüli polgár számára széles körű szabályozást kellene kidolgoznia.
„A tagállamoknak az őket és családtagjaikat megillető jogokat is össze kellene hangolniuk” – írják. A szakbizottság illetékes jelentéstevője, a szociáldemokrata Sylvie Guillaume a koronavírus-válságra hivatkozott: meglátása szerint a járvány rámutatott arra, hogy az európai szociális szektor munkaerőhiánnyal küzd. „Rendezett, biztonságos és legális migrációs útvonalakra van szükség” – írta Guillaume.
A LIBE annak margóján fogalmazta meg a jelentést, hogy az Európai Bizottság által tavaly szeptemberben kezdeményezett migrációs javaslatcsomagról továbbra sincs EU-s szintű megállapodás. A mediterrán tagországok – Ciprus, Málta, Olaszország, Görögország és Spanyolország – márciusban Athénban tartottak magas szintű találkozót, amelyet követően Nótisz Mitarákisz görög bevándorlásügyi miniszter sokadszorra kijelentette, hogy
a szolidaritásnak kötelezőnek kellene lennie.
A közép-európai államok viszont hallani sem akarnak a migránsok kötelező elosztásáról. Orbán Viktor miniszterelnök tavaly szeptemberben a bizottsági tervezetről azt mondta: Brüsszelben továbbra is menedzselni akarják a bevándorlást, nem pedig – ahogy a magyar megközelítés is szól – megállítani.
Hidvéghi Balázs: Ezt Magyarország nem fogja elfogadni
A magyar kormánypártok részéről többen is reagáltak a LIBE-jelentésre. Hidvéghi Balázs fideszes európai parlamenti képviselő szerdán a Facebook-oldalán azt írta: „Botrányosnak tartjuk, hogy Brüsszel most is inkább a migránsokat segítené a saját polgárai helyett! A demográfiai kihívásokat pedig nem bevándorlással, hanem családpolitikával kell megoldani. A magyar emberek erre hatalmazták fel a kormányt. Ezért Magyarország ezt az utat fogja járni”. A politikus szerint a LIBE-ben egy olyan jelentést erőltettek át, ami legális migrációs útvonalak létrehozását szorgalmazza,
de az nem zavarja őket, hogy a válság miatt Európa-szerte ezrek vesztették el az állásukat.
„A baloldal szerint most van itt az ideje, hogy tömegesen hozzunk be »alacsonyan képzett munkaerőt«” – hangoztatta.
A brüsszeli baloldal megfejtette, hogy mi Európa legnagyobb gondja a koronavírus-járvány kellős közepén: nincs elég…
Posted by Hidvéghi Balázs on Wednesday, 14 April 2021
Varga Judit igazságügyi miniszter kedden este szintén ellenérzésének adott hangot az újabb EP-jelentés miatt. – Amikor már azt reméltük, hogy a baloldal végre meghallotta az emberek hangját, a LIBE legújabb jelentése egy egységes uniós bevándorlási kódexért kiált, és zöld utat adna a migrációs hullámoknak Európába, annak érdekében, hogy képesítéssel nem rendelkező, olcsó munkaerővel árasszák el az európai munkaerőpiacot – fogalmazott a tárcavezető Facebook-bejegyzésében.
A LIBE jelentéséről az uniós parlament a májusi plenáris ülés alkalmával szavazhat.
Az Európai Bizottság egyébként 2019-ben tette közzé a munkaerőpiaci integrációról szóló átfogó jelentését, amelyben – még 2017-es adatok alapján – közel húszmillióra tették az EU területén élő unión kívüli állampolgárok számát. A jelentésben kiemelték, az érkezők többsége, mintegy negyvennégy százaléka családegyesítési célból telepedett le az unióban, ezt harminchárom százalékkal a munka miatti beutazás követte.
Az Európai Bizottság tavaly novemberben a migránsok és bevándorló hátterű európaiak integrációjáról szóló cselekvési tervet hirdetett meg, ennek egyik pillére pedig épp a bevándorlók foglalkoztatási lehetőségeinek javítása volt. A dokumentum nagy port vert fel az EU közép-európai államaiban, azt a legtöbben a migrációt ösztönző állásfoglalásként értékelték.
