Már a Frontex is az Európai Parlament célkeresztjébe került

Az Európai Parlament (EP) egy minapi jelentésében élesen bírálta a Frontexet, mondván: az uniós határ- és partvédelmi ügynökség illegálisan fordítja vissza a bevándorlókat az EU határairól, továbbá – legalábbis az EP balliberális többsége szerint – nem tartják tiszteletben a migránsok emberi jogait. Noha az ügynökség csupán a munkáját végzi, mégis elszámoltatnák a vezetőségét; többen a 2015 óta hivatalban lévő Fabrice Leggeri igazgatót is lemondatnák. A Frontex körüli politikai csatározásról Marsai Viktort, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatóját kérdeztük.

Frontex-hajó akcióban a Földközi-tengeren Fotó: REUTERS/Jon Nazca

Az Európai Parlament főként szocialistákból, baloldali politikusokból és zöldekből álló csoportja által kiadott dokumentum szerint négy hónapon át vizsgálták a Frontex munkáját, és bár nem találtak egyértelmű bizonyítékokat, mégis azt állítják, az unós határ- és partvédelmi ügynökségnek tudomása volt az Európai Unió tagállamaiban zajló, illegális bevándorlókkal szembeni jogsértésekről, mégsem léptek fel ellenük. A jelentés készítői a nemzetközi sajtóban megjelent képekre, videó- és hangfelvételekre hivatkoznak, melyeken az látszik, hogy az illegális migránsokat már azt megelőzően visszafordították az uniós határokról, hogy menedékjogért folyamodtak volna valamely nemzeti hatóságnál. „Több megbízható forrás, például nemzeti és nemzetközi emberi jogi szervezetek folyamatosan jelentést tettek az alapvető jogok megsértéséről a határon számos olyan uniós tagállamban, melyek nemzeti hatóságaival a Frontex együttműködik” – idézte a Politico hírportál az Európai Parlament jelentésének szövegét. Felmerül azonban a kérdés, hogy az Európai Unió határvédeleméért felelős ügynökségnek a feladatai közé tartozik-e, hogy a határsértők emberi jogaival foglalkozzon?

– A Frontexet nem azért hozták létre, hogy kinyissa a kapukat és bárkit, aki be akar jönni, beengedjen, hanem azért, hogy megvédje az Európai Unió határait

– szögezte le a Magyar Nemzet megkeresésére Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet kutatási igazgatója.

Frontex-hajó akcióban a Földközi-tengeren Fotó: Reuters/Jon Nazca

A szakértő ismertette, a Frontex az elmúlt másfél évben hatalmas változáson esett keresztül: egyrészt az ügynökség jogköreit megerősítették, ezáltal az Európai Unió legerősebb szervévé vált, ezzel párhuzamosan pedig – látva az uniós határok mentén egyre súlyosbodó migrációs helyzetet – a korábbi „puha” álláspontot felváltotta egy szigorúbb politika. Az ügynökség igazgatósága például elindított egy olyan programot, melynek célja, hogy a következő években kialakuljon egy tízezer fős határőrségi egység, melynek munkáját legalább negyven független, alapjogi megfigyelő felügyeli majd. Marsai Viktor szerint a Frontex ellen indított támadás mögött politikai indítékok húzódnak, tekintve, hogy a litván-belarusz határon zajló migrációs válság kezelésében mindenki támogatja a vilniusi kormány szigorú intézkedéseit. A Migrációkutató Intézet munkatársa továbbá megemlítette, mikor Törökország a határai megnyitását bejelentette, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke támogatásáról biztosította Görögországot, személyesen is elutazott a dél-európai államba.

– Senki sem szólt azért, hogy Litvánia elkezdte lezárni a határait és a szögesdrótkerítés építését is megkezdte

– fogalmazott Marsai Viktor hangsúlyozva, „a Frontexet azért támadják, mert teszi a dolgát”.

A Frontex, az Európai Határ- és Partvédelmi ügynökség feladatkörei folyamatosan bővültek az évek során Fotó: FLICKR

A szakértő úgy véli, noha az uniós szerv együttműködik a nemzeti határvédelmi hatóságokkal, a Frontexet mégis egyszerűbb volt előhúzni. Az ügynökség pénteken reagált az Európai Parlament jelentésére. Fabrice Leggeri ügyvezető igazgató közleményében elmondta, korábban már indítottak belső vizsgálatot az őket érő vádak kapcsán, ennek két szakasza éppen tavaly ősszel ért véget.

Nem találtunk bizonyítékokat arra vonatkozóan, hogy a Frontex sértené az emberi jogokat

– idézi a határvédelmi szerv hírportálja Leggeri szavait. Az igazgató továbbá kihangsúlyozta, hogy munkájuk nélkülözhetetlen segítséget nyújt a nemzeti hatóságoknak, legfrissebb jelentésük szerint több mint tizenegyezren próbáltak átjutni az Európai Unió határvonalán júniusban, ez 69 százalékos növekedést jelent a tavalyi adatokhoz képest.

Tineke Strik, az Európai Parlament Zöldek csoportjának egyik tagja azt hangoztatta, Leggeri nem maradhat a pozíciójában, le kell mondatni. A holland politikus szerint az Európai Parlament jelentése és az elmúlt évek bírálatai nyomán megkérdőjelezhető, hogy a jelenlegi ügyvezető igazgató alkalmas-e a Frontex vezetésére. „Úgy gondoljuk, a Frontex igazgatótanácsának meg kell kezdenie az új vezető keresését” – fogalmazott Strik. A jelentés egyébként szintén bírálja Leggerit: a dokumentum az együttműködés hiányát rója fel az igazgatónak, ami – a szerzők álláspontja szerint – hozzájárult a Frontex körül kialakult botrányhoz. Az uniós határvédelmi ügynökség támadása nem új keletű jelenség, a Frontex többek közt tavaly ősszel is a civil szervezetek célpontjába került, miután egy nyilvánosságra került felvételen az látszott, hogy hajójukkal egy illegális migránsokkal teli gumicsónak partra érését igyekeznek megakadályozni a görög vizeken.