– A Skót Nemzeti Párt óriási sikert aratott a brit választásokon. Kijelenthetjük, hogy a skótok a brexit ellen voksoltak?
– Azt már a 2016-os brexitnépszavazáskor láttuk, hogy a skótok nem akarják elhagyni az EU-t. A múlt heti, nagy-britanniai voksolás pedig csak megerősítette ezt. A Skót Nemzeti Párt a kampányban végig következetesen azt mondta, hogy az embereket kell döntési pozícióba hozni. Ha ránk szavaznak, megkapják az esélyt arra, hogy válasszanak az EU-t elhagyó Nagy-Britannia, illetve egy független, európai Skócia között. A skótok pedig valóban nagy számban szavaztak ránk, elfogadták ezt az alkut. Most a londoni kormányon a sor, hogy ők is rábólintsanak az emberek akaratára, a függetlenségi népszavazásra.
– Boris Johnson miniszterelnök erre már rögtön a választások után nemet mondott. Van olyan jogi megoldás, aminek a segítségével úgymond megkerülhetik Londont?
– Azt szeretnénk, hogy megkapjuk a függetlenségi népszavazás kiírásáról szóló döntés kizárólagos hatáskörét. London ez idáig valóban nem ismerte el a választások eredményét, ami egy működőképes demokráciában elfogadhatatlan. A héten nyilvánosságra hozott Scotland’s Right to Choose (magyarul „Skóciának joga van választani” – a szerk.) dokumentum egyébként összegzi az érveinket. A skót kormány a továbbiakban is eszerint fog kampányolni a referendum mellett.
– Korábban azt mondta, hogy még 2016-ban próbáltak kompromisszumot kötni Londonnal Skócia egységes belső piaci tagságának fenntartásáról. Most terítéken lehet egy hasonló egyezség vagy kizárólag a függetlenedéssel, majd az uniós újracsatlakozással lennének elégedettek?
– Nem lennénk most ekkora bajban, ha a londoni kormány akkor igent mond. Jelenleg a skótok választási út előtt állnak: vagy elfogadják, hogy Boris Johnson miniszterelnök jövő év január 31-ig kirángatja őket az unióból, vagy azt mondják, ez elfogadhatatlan, szeretnénk függetlenedni és mielőbb uniós taggá válni. Pillanatnyilag csak ez a két lehetőség jön szóba.
„Már 2016-ban láthatták, nem akarjuk elhagyni az uniót”
Fotó: Reuters
– Nagy-Britannia kilépése és Skócia potenciális csatlakozása között hosszú idő is eltelhet. Kettő, öt, esetleg tíz év múlva lehet EU-tag a független Skócia?
– Tíz év túl sok idő! Addig biztosan nem tart majd a folyamat. Az időpontról most annyit tudok biztosan mondani, hogy az EU-s tagságunk leggyorsabban az Egyesült Királyságon kívül valósulhat meg. Ha arra várunk, hogy majd valamikor a jövőben a szigetország egésze újracsatlakozik, akkor inkább reális az emlegetett tíz év. Ahogy már mondtam, arra törekszünk, hogy független államként lépjünk be az EU-ba.
– Van Európa-stratégiájuk? Ezentúl többet látjuk Brüsszelben a skót kormány képviselőit?
– Eddig is volt képviseletünk Brüsszelben, ez nem változik. A stratégiánk alapvetése, hogy a londoni kormány fogadja el a múlt heti választás eredményét. Ezután tudunk csak a következő szintre lépni. Annyit mondhatok, hogy már tanulmányozzuk az uniós joganyagot. Sok munka vár ránk.
– Tényként beszélünk Skócia EU-s csatlakozásáról, pedig előtte a brexitet is meg kell élni. Nem tart attól, hogy gazdaságilag megsínylik a kilépést?
– Dehogynem! Ha pusztán az alkotmányos berendezkedésünket nézzük, Skócia hátrányosabb helyzetből indul, mint Észak-Írország. Emlegette az uniós belső piaci tagság fenntartására tett kísérletünket. Ahogy már mondtam, ha London akkor azt elfogadja, most nem lennénk bajban. Gazdasági megfontolásból is szükségszerű, hogy kikerüljünk a mostani helyzetből.
– Ezek szerint nem hisznek Boris Johnsonnak, aki a törésvonalak megszüntetéséről, illetve a királyság egységének megőrzéséről beszél?
– Lehet, hogy komolyan gondolja. Ezt még el is tudnám hinni neki. De nincsenek eszközök a kezében, hogy mindezt megvalósítsa. „Hirtelen kedvesek leszünk Skóciához, és majd varázsütésre minden megváltozik” – a dolgok nem ilyen egyszerűek. London túl sokáig dugta a homokba a fejét, túl sokáig nem érdekelte, hogy mi történik Skóciában. Számomra világos, hogy a kedves szavak ezen a ponton már nem segítenek.
