Montenegró függetlenségét féltik a szerbbarát erők győzelme után

Több tízezer ember tüntetett vasárnap este Podgoricában Montenegró függetlenségéért.

Podgorica, 2020. szeptember 7. Az eddig, három évtizedig kormányzó Milo Djukanovic által vezetett balközép Szocialisták Demokratikus Pártjához (DPS) közel álló tiltakozók az ország függetlenségéért tüntetnek a szerbbarát ellenzéki pártok választási gyõzelmét követõen Podgoricában 2020. szeptember 6-án. MTI/AP/Risto Bozovic Fotó: Risto Bozovic

Tízezrek tüntettek Montenegró függetlenségéért Podgoricában vasárnap este, miután a szerbbarát ellenzék nyerte a múlt heti parlamenti választásokat.

– Ez nem Szerbia, nem adjuk Montenegrót!

– efféle kiáltásokat kántálva és nemzeti zászlókat lobogtatva vonult utcára több tízezer tüntető Podgoricában és más montenegrói városban tiltakozásul az augusztus 30-i választásokon győztes, szerb nemzeti jelképeket használó, szerb- és oroszbarát ellenzéki pártkoalíció győzelmi felvonulása ellen. A voksoláson a három ellenzéki szövetség összesen 41 parlamenti helyet szerzett meg a 81 fős törvényhozásban. A három politikai erő most egy szakértői kormány felállításával akarja megtörni Milo Djukanovics elnök hatalmát. A voksoláson győztes erők korrupcióval, maffiakapcsolatokkal és a kormánykritikusok elleni merényletekkel vádolják az államfőt, aki a most leváltott Szocialisták Demokratikus Pártjának (DPS) vezetőjeként lényegében 1991, azaz Montenegró függetlenné válása óta állt a balkáni ország élén hol miniszterelnökként, hol államfőként.

Az ellenzéki szövetség legerősebb tagja, a szerb- és oroszbarát Demokratikus Front (DF) 27 mandátumot szerzett. Ilyen erőviszonyok mellett a montenegrói függetlenség hívei attól tartanak, hogy a DF vezetésével az ország ismét Szerbia, illetve Oroszország befolyása alá kerülhet. Egyelőre nem világos, ki szervezte a vasárnapi megmozdulásokat. A végső, de még nem hivatalos számlálás szerint a DPS 35 százalékot ért el a választáson. A szerb nacionalista pártok Montenegró jövőjéért nevű, s a szerb ortodox egyház által is támogatott koalíciója 32,55 százalékot szerzett. Két kisebb, együtt valamivel több mint 18 százalékot elérő párt szövetsége is csatlakozott az ellenzéki koalícióhoz.

A legtöbb felszólaló a tüntetéseken hazafinak állította be magát. A Vijesti helyi független lap azonban a DPS számos aktivistáját vélte felfedezni a tiltakozók soraiban. Djukanovics korábban azzal vádolta meg Szerbiát, hogy politikai és médianyomást gyakorolt a montenegrói választópolgárokra a parlamenti választás előtt. Állítását a szerb vezetés teljes mértékben elutasította.

Ellenzéki ígéret

Az ellenzék már a választást követő napon sietett közölni, hogy nem térnek le az „európai útról”, Montenegró minden eddigi nemzetközi kötelezettségvállalásának eleget tesznek. A Demokrata Front és az egyház Belgrád kinyújtott karjaként működnek a délszláv utódállamokban. A választási kampányt elsősorban az identitással kapcsolatos kérdések uralták. Montenegró lakosságának 45 százaléka vallja magát montenegróinak, 29 százaléka pedig szerbnek. Ennek ellenére az utcákon a szerb zászlók domináltak. A két lakossági csoport között – a nyelv és az etnikum mellett – az összekötő kapocs a pravoszláv felekezethez való tartozás, ami megalapozta az egyház erőteljes, mondhatni erőszakos részvételét a közvélemény alakításában. A montenegrói választások hátteréről itt írtunk bővebben.