A japán vállalatok hosszú ideje meghatározó szerepet játszanak a magyar gazdaság működésében és növekedésében, rendkívül magas technológiai színvonalukkal pedig hozzájárulnak a hazai gazdaság dimenzióváltásához. Ma Magyarországon 180 japán vállalat több mint harmincezer embernek ad munkát, a szigetország pedig a távol-keleti országok közül – Dél-Koreát követően – a második legjelentősebb beruházó hazánkban.
A gyártással foglalkozó vállalatok közül egyébként a legjelentősebbek – például a Suzuki, a Toray, a Bridgestone vagy a Denso – hazánk északnyugati régiójában találták meg számításaikat,
ezért Navracsics Tibort, a Vidékfejlesztési Kormánybizottság Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztosát és Abe Sindzó korábbi japán kormányfő egykori tanácsadóját, Tanigucsi Tomohikót kérdeztük a magyar külgazdaság keleti nyitáspolitikájának eddigi sikereiről, valamint a két ország együttműködésének további lehetőségeiről.
Online beszélgetés a japán-magyar gazdasági kapcsolatok lehetőségeiről TANIGUCSI Tomohiko professzorral. A képen Navracsics Tibor Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos Fotó: Kurucz Árpád Magyar Nemzet
Családpolitika mindenekelőtt
Tanigucsi Tomohikó lapunknak hangsúlyozta: az ország makroadatait látva nem kell géniusznak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, Magyarország az elmúlt évtizedben a régiós országokhoz, de főleg az Európai Unióhoz viszonyítva is az élvonalban van, az elmúlt években tapasztalt 4-5 százalékos GDP-növekedés ugyanis a világgazdaság jelenlegi körülményeit tekintve kiemelkedő teljesítménynek számít.
– Ráadásul a magyar kormány elvégezte a legfontosabb feladatot is, amit egy kormány tehet az országért: munkahelyeket teremtett, a 2010-es évek elejét jellemző 11 százalék körüli munkanélküliséget pedig három százalék körülire csökkentette
– fogalmazott Tanigucsi, aki egyúttal a magyar kormány családpolitikáját is méltatta.
Tanigucsi Tomohikó a volt kormányfő, Abe Sindzó egykori tanácsadójaként első kézből nyert betekintést a gazdaságpolitikai döntésekbe Fotó: Forrás: Magyarország Japán Nagykövetsége
Emlékeztetett: az Abe Sindzó nevével fémjelzett Abenomics gazdaságpolitikának szintén fontos célkitűzése volt a születendő gyermekek számának növelése.
– Ahogyan az Magyarországon is hangsúlyossá vált az elmúlt években, a japán kormány számára is egyértelmű, hogy támogatni kell a családalapítást és a születések számának növekedését. Erről az útról az új japán miniszterelnök, Szuga Josihide sem fog letérni
– hangsúlyozta Tanigucsi. A professzor hozzáfűzte: egy kormány akkor tudja a legtöbbet tenni az állampolgáraiért, ha a megfelelő feltételek megteremtésével ösztönzi a családépítést. Magyarország büszke lehet arra, hogy egyedülálló modelljével rálépett erre az útra, s példát mutat más országoknak is.
Zöld irány a gazdaságban
Beszélt arról is: noha a japánoknak Magyarországról elsősorban a kultúra, a herendi porcelán vagy az 50-es, 60-as években sikert sikerre halmozó Aranycsapat jut eszébe, kétségtelen, hogy a régióban egyedülállónak tekinthető befektetési környezet az, ami az országot leginkább vonzóvá teszi a japán vállalatok számára. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a japán kormánynak eltökélt szándéka, hogy a japán gazdaság 2050-re karbonsemlegessé váljon, ráadásul az úgynevezett „zöld növekedési stratégia” elsősorban az autóiparra koncentrál, s mivel Tokió a vállalatokat is igyekszik zöldberuházások végrehajtására ösztönözni, így felmerül a kérdés, hogy a japán befektetők milyen lépéseket tudnak Magyarországgal közösen tenni ezen az úton.
Tanigucsi szerint a fosszilis üzemanyagrendszerek elhagyása, illetve az elektromos járművek előtérbe helyezése világszerte a sürgető célkitűzések között kell hogy legyen, ha pedig Tokió ebben partnerre talál Budapestben, akkor azzal Magyarország még inkább magára vonná a világ figyelmét.
Navracsics Tibor ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a japán vállalatok jelenléte rendkívül fontos mind az északnyugati régió, mind egész Magyarország szempontjából, s mivel a környezettudatos gazdaság Japánban rendkívül fejlett szinten van, ezért mi magunk is sokat tanulhatunk tőlük. – Egy új gazdasági korszak elején vagyunk a digitális és a zöldforradalomnak köszönhetően, ez pedig új kötelességeket és feladatokat ad nekünk, de egyúttal új lehetőségeket és perspektívákat is – fogalmazott az egykori uniós biztos. Hozzáfűzte:
a magyar–japán kapcsolatok új fejezete lehet, hogy együtt lépünk be ebbe az új korszakba, ehhez pedig kiváló alapot nyújt a már meglévő közös beruházások során kialakult bizalmi kapcsolat a két ország között.
Navracsics Tibor és Tanigucsi Tomohikó egyetértett abban, hogy a turizmusban rejlő lehetőségek is tovább erősíthetik a két ország kapcsolatát Fotó: Kurucz Árpád Magyar Nemzet
Lehetőségek a turizmusban
A keleti nyitás stratégiájának az elmúlt tíz évben elért eredményeit firtató kérdésre válaszolva a kormánybiztos kiemelte: amikor Magyarországról, illetve a magyar helyzetről beszélünk, valójában két, egymástól elkülönülő szinten kell értelmeznünk országunk külkapcsolatait. – Magyarország ugyanis az Európai Unió tagja, tehát nem hagyható figyelmen kívül az immár 27 tagállamból álló közösség gazdasági és geopolitikai pozíciója. Másrészt ugyanakkor hazánk önálló nemzetként, illetve nemzetgazdaságként is hozzákapcsolódik a világgazdaság vérkeringéséhez – fogalmazott Navracsics Tibor. Hozzáfűzte: a magyar gazdaság rendkívül mélyen be van ágyazódva az Európai Unió gazdaságába, tíz évvel ezelőtt azonban maga az EU is kereste a kiutat a mély gazdasági recesszióból.
– Stratégiai döntést kellett tehát hoznia a magyar kormánynak, hogy hogyan kezelje az egész kontinenst letaglózó helyzetet, az pedig egyértelmű volt, hogy teljesen új alapokra kell helyezni a stratégiánkat
– magyarázta a kormánybiztos. Mint mondta, ezért tette le a voksát a magyar kormány a keleti nyitás politikája mellett, ami azt jelenti, hogy a hagyományos európai uniós, illetve észak-atlanti piacaink megtartásával párhuzamosan – a kölcsönösen előnyös, új lehetőségekben bízva – megnyitottuk kapuinkat kelet felé is. – Japán, Kína vagy Dél-Korea, illetve a közép-ázsiai országok számára vonzó befektetési környezet lehet az Európai Unió szívében fekvő Magyarország, miközben az ázsiai országokban a magyar vállalatok számára is komoly lehetőségek kínálkoznak a vízgazdálkodás, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság vagy az informatika területén – magyarázta Navracsics Tibor.
– Ezt tekintem a magyar gazdaságpolitika legnagyobb sikerének: innovatív, aktív szereplőként vagyunk részesei az Európai Unió egységes piacának, miközben a feltörekvő közép- és kelet-ázsiai gazdaságokhoz is kapcsolódni tudunk, ebből pedig a magyar emberek és a magyar gazdaság is sokat profitálhat
– fűzte hozzá.
Tanigucsi Tomohikó a gazdaságban rejlő együttműködési lehetőségek mellett fontos szektornak nevezte a turizmust is. A hazánkban kétszer is megforduló gazdasági szakértő úgy fogalmazott: az ország tele van olyan rejtett kincsekkel, amelyek csak arra várnak, hogy a turisták felfedezzék őket. Ezzel kapcsolatban Navracsics Tibor emlékeztetett: a korábbi évtizedekben a japán turisták jelentős hányadát tették ki a Magyarországra látogatóknak, ez azonban sajnos az elmúlt 10-15 évben némileg visszaesett.
– A turisztikai együttműködés fellendítésére ugyanakkor kiváló alkalom kínálkozik majd 2023-ban, amikor is szülővárosom, Veszprém lesz az Európai Unió kulturális fővárosa, számos programlehetőséggel várva a világ minden tájáról érkező érdeklődőket
– fűzte hozzá a Veszprém-Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa projektért is felelős kormánybiztos.
