Németországban bevezetik az országosan érvényes vészfékrendszert

A Bundestagban az ellenzék, az utcán a tüntetők keltek ki élesen a törvény ellen.

Berlin, 2021. április 21. A koronavírus-járvány megfékezését célzó kormánypolitika ellen tüntetõk egyikét veszik õrizetbe rohamrendõrök Berlinben 2021. április 21-én, miközben a német parlament a védekezéssel kapcsolatban a szövetségi kormánynak kiterjesztett jogköröket adó törvényjavaslatról vitázik. MTI/EPA/Filip Singer Fotó: Filip Singer

Megszavazta szerdán a német szövetségi parlament (Bundestag) a járványügyi védekezés szabályait országosan egységes rendszerbe szervező törvényt, amelynek révén megszigoríthatják az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) terjedésének a lassítását szolgáló előírásokat.

A fertőző betegségek és járványok elleni védekezésről szóló törvény módosításával bevezetik a szigorításokat tartalmazó úgynevezett vészfékrendszert, amely a szövetségi kormánytól és a tartományi kormányoktól függetlenül, automatikusan beindul minden közigazgatási egységben, ahol tartósan – egymás után három nap – száz fölött van az előző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma, azaz a hétnapi fertőzésgyakoriság.

A koronavírus-járvány megfékezését célzó kormánypolitika ellen tüntetők egyikét veszik őrizetbe rohamrendőrök Berlinben
Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A szövetségi kormány előterjesztését név szerinti szavazáson a kormányoldal képviselőinek a támogatásával, 342 igen szavazattal, 250 ellenszavazat és 64 tartózkodás mellett fogadták el. A Bundestag épületének (Reichstag) a térségében több ezren tüntettek a vészfékrendszer ellen. A rendőrség egy demonstrációt feloszlatott, hét embert őrizetbe vettek.

A Bundestagban az ellenzék is élesen bírálta a javaslatot,

leginkább a szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó CDU/CSU jobbközép pártszövetségtől jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) párt, amelynek a vezérszónoka, Alexander Gauland társ-frakcióvezető úgy vélte, hogy a vészfékrendszer támadás a szabadságjogok, a föderalizmus és a józan ész ellen. A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) részéről bejelentették, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert alkotmányellenesnek találják a szabályokat.

A vészfékrendszer legsúlyosabb szigorítása, hogy

száz feletti hétnapi fertőzésgyakoriság esetén részleges kijárási korlátozást kell elrendelni este tíz és reggel öt óra között.

A részlegesség azt jelenti, hogy a kutyasétáltatás, az egészségügyi séta és a kocogás éjfélig még engedélyezett, és halaszthatatlan ügy, például munkavégzés céljával bármikor el lehet menni hazulról. A vészfékrendszer egy sor további szabályt is tartalmaz, így például a nem létfontosságú árucikkeket forgalmazó boltok csupán kiadhatják a vevőknek az előre megrendelt árut.

Angela Merkel kancellár a szövetségi kormánynak kiterjesztett jogköröket adó törvényjavaslatról szavaz a parlament berlini üléstermében
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

A vészfékrendszer fő vonalairól már márciusban megállapodtak a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetői, de nem mindenütt alkalmazták, ami politikai vitákat okozott. A szövetségi kormány a vita révén határozta el, hogy szövetségi szintű szabályozással igyekszik kikényszeríteni a SARS-Cov-2 harmadik hulláma miatt szükségesnek tartott szigorításokat. A Bundestag után a törvényhozás tartományi kormányokat összefogó kamarája (Bundesrat) következik, amely várhatóan nem tesz ellenvetést. A törvénymódosítás így még áprilisban érvénybe léphet.

A Robert Koch Intézet szerdai adatai szerint a hétnapi fertőzésgyakoriság országos szinten 160,10-en áll, ami jelentős emelkedés az egy héttel korábbi 153,20-hoz képest.