A Danube Institute új podcast-sorozata, a Danube Dialogues legújabb részében John O’Sullivan, az intézet elnöke készített interjút Nigel Farage újságíróval és politikussal, a UKIP volt elnökével, a Brexit Párt megalapítójával.
Nem tervezte, hogy politikai pályára lép
Farage már az interjú elején elárulta, hogy fiatalon egyáltalán nem tervezte, hogy politikai pályára lép, habár élvezte követni a mindennapi híreket, és amikor csak alkalma adódott, vitába szállt bármilyen témával kapcsolatban.
Ám annak ellenére, hogy a személyes hőse Margaret Thatcher volt, ő mégis az üzleti karrier mellett döntött, amikor egy nagy, nemzetközi kereskedelmi céghez csatlakozott.
A politikai hivatását akkor érezte meg, amikor az Egyesült Királyság aláírta a maastrichti szerződést, mert úgy érezte, hogy az Európai Unió előbb-utóbb egy központosított, zsarnokoskodó szuperhatalommá fog válni, amely semmibe veszi saját polgárai akaratát.
„Az európai projekt alapja, már az 1957-es római szerződéstől kezdve, mindig is az egyre szorosabb politikai unió megvalósítása volt. Az egész erről szól, egy szuperhatalom létrehozásáról” – mondta.
Szerinte az orbáni követelések, hogy Brüsszel több hatalmat, nagyobb bírói függetlenséget adjon a tagállamoknak, és hogy megengedje, saját döntéseket hozzanak az egyetemekről vagy bármiről, azt fogja eredményezni, hogy minél inkább kéri ezeket és minél inkább visszautasítják, annál népszerűbb lesz Orbán a magyar szavazók körében.
Úgy fogalmazott, Európa megosztottá vált az észak–déli tengely mentén a gazdasági ügyekben, míg a Keletet és a Nyugatot a kulturális kérdések feszítik egymásnak.
Orbán Viktor ragaszkodása az egyházhoz és a keresztény értékrendhez Magyarországon, a nemzeti identitás megőrzése iránti elköteleződése és az etnikai bevándorlás miatti aggodalmai teljesen szembemennek mindazzal, amit a német, francia, belga vagy más politikai vezetők mondanak.
Támogatja a populizmust
Farage elmondta, ő teljes mértékben támogatja a populizmust, hiszen az semmi egyebet nem takar, mint az emberek azon racionális vágyát, hogy újra önmagukat kormányozzák, hogy helyreállítsák a demokráciát, és megőrizzék a nemzeti identitásukat.
A populizmus igencsak népszerűvé kezd válni. És ha a populizmus vagy a populista hullám azt jelenti, hogy az emberek a városaikban és falvaikban egyre inkább saját kezükbe akarják venni a sorsukat, hogy működőképes demokráciát szeretnének a központosított bürokráciával szemben, akkor a szó minden értelmében csak támogatni tudom – fejtette ki.
Számomra a populizmus annak kifejeződése, hogy a nemzetállamnak kell a társadalom alapkövévé válni, ahhoz kell hűségesnek lennünk, azt kell fenntartanunk és válsághelyzetben megvédenünk, mert azt érezzük a magunkénak, azzal azonosulunk. Ez egy természetes, normális érzés, amit kétmillió évnyi evolúció alakított ki bennünk – mondta.
Szerinte az európai projekt célja mindig is az egyre szorosabb politikai unió megvalósítása volt, és a meg nem választott bürokraták uralma máris komoly törésekhez vezetett. Európát a gazdasági problémák az észak–déli tengely mentén osztották ketté, míg a kulturális kérdések a keleti és a nyugati országok ellenállását teremtették meg.
Más tagállamok is megkísérelnek majd kilépni
Mindez valószínűleg még több központosítást fog kiváltani, ami miatt pedig előfordulhat, hogy más tagállamok is megkísérelnek majd kilépni – magyarázta.
Farage szerint elképzelhetetlen, hogy az EU valaha is megreformálja magát, így csak idő kérdése, és előbb vagy utóbb össze fog omlani.
A közelgő amerikai választásról is elmondta a véleményét. Kifejtette, hogy bár Joe Biden támogatja a rendőrség költségvetésének jelentős csökkentését, ettől függetlenül, ha az átlag amerikai azt látja, hogy egy olyan elnök kerülhet a Fehér Házba, aki látszólag semmit sem képes kézben tartani, és akit könnyen befolyásolhat a szélsőbaloldali, rendőrség elleni, anarchista lobbi, ami saját és gyerekeik személyes biztonságát teszi kockára, és közben még a magántulajdon védelmével sem foglalkozik, akkor Donald Trump újra meg fogja nyerni az amerikai középosztály szívét.
