Ősi találkozás máig ható következménnyel

A Neander-völgyiek génjeit először 2010-ben fedezték fel kövületekben. A kinyert DNS alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a modern emberek körülbelül hatvanezer évvel ezelőtt, Afrikából távozásuk után találkoztak először a Neander-völgyiekkel – utóbbiaktól kaptuk génjeink 1-2 százalékát. Egy új módszerrel a kutatók olyan bizonyítékot találtak, amely jelentősen átalakítja a két csoport találkozásáról szőtt elképzeléseinket.

2020. 02. 13. 15:09
null
A DNS-üket először 2010-ben tudták meghatározni Fotó: MTI/Manek Attila
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A modern ember és a Neander-völgyiek ősei körülbelül 600 ezer évvel ezelőtt éltek Afrikában. A Neander-völgyi törzs eddig ismeretlen okból idővel elhagyta a kontinenst, 200-40 ezer évvel ezelőtti korból származó leleteik Európában, a Közel-Keleten és Szibériában kerültek elő. Ügyes vadászok voltak, és úgy tűnik, hogy az önkifejezés egyik formájaként dísztárgyakat készítettek. Tíz évvel ezelőtt sikerült elkészíteni az első génmintájukat. Amikor a kutatók ezt a mintát nyolc mai ember genomjával hasonlították össze, úgy találták, hogy a Neander-völgyi kicsit jobban hasonlít az ázsiai és az európai származású emberekre, mint az afrikaiakra. A kutatók ezt azzal magyarázták, hogy a kontinenst körülbelül hatvanezer évvel ezelőtt elhagyó afrikaiak keveredtek a Neander-völgyiekkel. Az ő leszármazottaik adták át génjeiket a világ minden táját meghódító generációknak – ezt hittük az elmúlt évtizedben.

Joshua Akey, a Princetoni Egyetem genetikusa azonban elégedetlen volt az eddig alkalmazott eljárásokkal. A standard módszer ugyanis arra a feltevésre épült, hogy a legtöbb afrikai­nak egyáltalán nincs Neander-völgyi DNS-se. Akey és munkatársai az IBDMix-nek hívott módszert dolgozta ki, amely a nevét az öröklés általi azonosság (identity by descent) genetikai elvből kapta. Eszerint ha két egyénben a DNS egy szakasza azonos, akkor volt közös ősük. Az IBD-szegmens hosszúsága attól függ, milyen régen osztoztak ezen a közös ősön. A testvéreknek például sok hosszú, azonos DNS-szakaszuk van, a gyerekeiknek már kevesebb azonos szegmensük lesz. Minél távolabbi a rokonság, annál kifinomultabb módszer kell a közös pontok megtalálására – erre kínálnak megoldást Akey és kollégái, akik 2450 ember genomját hasonlították össze a Neander-völgyi genomban levő szegmensekkel. Az eredményen a kutatók lepődtek meg a legjobban.

A DNS-üket először 2010-ben tudták meghatározni
Fotó: MTI/Manek Attila

Az emberi genom közel hárommilliárd építőkőből felépülő örökítőanyag. A kutatók azt találták: az európaiak átlagosan 51 millió, a kelet-ázsiaiak pedig 55 millió olyan építőkővel rendelkeznek, ami a Neander-völgyiekben is előfordul. (Akey korábbi kutatásai is ezt sugallták.) Az afrikaiak átlagosan 17 millió ilyen elemet tartalmaztak, és ez az érték jóval magasabb, mint amit az eredeti modellek előre jeleztek. Ráadásul ezek némelyike olyan ősi, hogy létrejöttükre csak egyetlen logikus magyarázat adható: a modern emberek egy csoportja Afrikából 200 ezer évvel ezelőtt elhagyta a kontinenst, a Neander-völgyiekkel való találkozás után eltűntek.

A modern emberek első hulláma az eddig hittnél tehát sokkal korábban, mintegy kétszázezer évvel ezelőtt hagyta el Afrikát – a múlt csütörtökön a Cell folyóiratban közölt tanulmány szerzői jutottak erre a következtetésre. Ez az eredmény azt sugallja, hogy ezek a korán útra kelő afrikaiak léptek először kapcsolatba a Neander-völgyiekkel. Ennek eredményeként utóbbiak már magukban hordozták a modern emberek génjeit, amikor a következő nagy afrikai kivándorlás történt mintegy 140 ezer évvel később. A kutatók arra is bizonyítékot találtak, hogy a Nyugat-Eurázsiában élő emberek közül néhányan visszamentek Afrikába. Az új tanulmány szerint minden mai ember DNS-ében van Neander-völgyi örökség, még az afrikaiaknak is, ami korábban nem volt ismert a kutatók előtt.

Nem csak e tanulmány szól a korábbi kivándorlás mellett: tavaly Görögországban 210 ezer éves modern emberi koponyát találtak.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.