Pállinger elmondta, a piaci nyitottság jegyében Svájc gyorsan fejleszti gazdasági kapcsolatait, az univerzalitás elvét követve pedig nem válogat a lehetséges partnerek között.
– Emberjogi kérdésekben is támogatják Kínát, szoros az együttműködés az oktatás és a kutatás-fejlesztés terén is – tette hozzá.
A kiváló kapcsolatoknak kézzelfogható eredményei vannak. Pállinger elmondta, 2017-ben Svájc teljes importjának hat százalékát tették ki a kínai termékek, exportjának nyolc százaléka kötött ki a kelet-ázsiai országban.
Fotó: Reuters
– Számottevőek a beruházások is, újabban a turizmuson van a hangsúly – mondta a szakértő. A Kínával ápolt fejlődő kapcsolat ugyanakkor konfliktusforrás lehet Svájc és a szkeptikus Európai Unió között.
– Svájc megszokta, hogy egyszerre több párral táncol – tette hozzá Pállinger, aki szerint Bern a Nyugat nyomásgyakorlása ellenére sem tenne lépéseket Kínával szemben. De kérdés marad, hogy Svájc példáját követve más tőkeerős, nyugat-európai nemzetek is csatlakoznak-e a kezdeményezéshez.
Kína számára ez presztízskérdés, ami abból is látszik, hogy a pekingi csúcsra időzítve nem csak Svájc csatlakozott a kezdeményezéshez a fejlett világból.
A G7-országcsoporthoz tartozó, meghatározó méretű gazdasággal bíró Olaszország döntése nagyobb visszhangot váltott ki. Róma az Egyesült Államok és az EU nyomásgyakorlása ellenére engedett Peking csábításának.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!