Vége az INF-szerződésnek

Washington felmondta az 1987-ben Moszkvával kötött úgynevezett INF-szerződést, amely a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozik.

SS–20-as ballisztikus rakétát mutatnak be egy kijevi múzeumban. Hadrendben maradnak Fotó: Dmitriy_Tolmachov Forrás: 123RF

A várakozásoknak megfelelően Washington felmondta tegnap az 1987-ben Moszkvával kötött úgynevezett INF-szerződést, amely a szárazföldi telepítésű közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozik. Az Egyesült Államok ezt azzal indokolta, hogy megítélése szerint Oroszország megsértette a megállapodásban foglaltakat – jelentették a hírügynökségek. Donald Trump amerikai elnök már tavaly októberben bejelentette a kilépés szándékát, decemberben pedig Mike Pompeo külügyminiszter ultimátumban követelte Oroszországtól a ­9M729-es jelzésű, Lisszabon kivételével minden európai ­NATO-főváros elérésére képes robotrepülőgép megsemmisítését vagy módosítását.

Moszkva ezt elutasította, és Vlagyimir Putyin elnök februárban bejelentette országa válaszlépését: szintén felfüggeszti részvételét a szerződésben foglaltak betartásában, és új rakétatípusokat is kifejleszt. Oroszország azzal vádolja Washingtont: csak ürügyet keresett a szerződés felbontására, amelyet egyébként is felmondott volna, hogy új rakétákat fejleszthessen. Azt is állítják, hogy a Lengyelországba és Romániába, valamint a Távol-Keletre telepített vagy telepítendő amerikai ballisztikusrakéta-elhárító rendszer kilövőállásai Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépek indítására is alkalmasak, ami ellentétes a megállapodással.

SS–20-as ballisztikus rakétát mutatnak be egy kijevi múzeumban. Hadrendben maradnak
Fotó: 123RF

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap sajnálatosnak nevezte, hogy Oroszország nem mutatott semmiféle hajlandóságot, hogy teljesítse szerződéses kötelezettségeit. Moszkvának azt a javaslatát, hogy Washington és az atlanti szövetség is hirdessen moratóriumot a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére, „minden hitelességet nélkülöző” ajánlatnak nevezte a főtitkár.

– Az Egyesült Államoknak vagy a NATO-nak nincs egy robotrepülőgépe sem Európában, Oroszországnak viszont egyre több van – hangsúlyozta Stoltenberg.

Aggodalmát fejezte ki az EU is. Az Európai Bizottság azt közölte: Európa biztonsága kerül veszélybe, a II. világháború utáni béke megőrzése érdekében el kell kerülni egy újabb fegyverkezési verseny kialakulását. Az EU ezért reméli, újabb megbeszélésekkel van lehetőség az egyezmény megmentésére.

Moszkva azonban a moratóriumon túlmenően nem kínál mást.

– Új tárgyalásokat nem ajánlunk az amerikaiaknak – közölte tegnap Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes.

– Új egyezményeket kell kidolgozni, amelyek nem csak a nukleáris fegyverekről szólnak, és Kínára is vonatkoznak – mondta tegnap Heiko Maas német külügyminiszter. Egyes szakértők szerint Washingtont a Pekinggel való katonai versengése készteti rakétafejlesztésekre.

Az 1987-es INF-szerződést Ronald Reagan amerikai elnök és Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár Washingtonban írta alá.

– Az Egyesült Államok lépése kiszámíthatatlanná teszi a világpolitikát, a fejleményeket pedig átláthatatlanná – közölte a felmondás kapcsán Gorbacsov. António Guterres ENSZ-főtitkár úgy vélte, a világ elveszít egy felbecsülhetetlen féket.