Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Orbán Viktor miniszterelnök részvételével tartanak kétnaposra tervezett csúcstalálkozót az uniós állam- és kormányfők.
A virtuális értekezlet első munkanapján az országvezetők hosszasan tárgyaltak a kontinens előtt álló leginkább égető kihívásról, a koronavírus-járványról és az Európai Bizottság kudarcos vakcinabeszerzéséről. – Egyetlen témánk van, igazán fontos témánk, ez a vakcinahelyzet és a vakcinák beszerzése. Brüsszel vállalta, hogy a tagállamok számára beszerzi a vakcinákat. Ha ez sikerül, gyorsan megy, sok életet mentünk meg, ha lassan megy, akkor sok életet veszítünk – fogalmazott Orbán Viktor videóüzenetében, a találkozóról bejelentkezve. A miniszterelnök hozzátette: – Ezért ma arról fogunk tanácskozni, hogyan vehetjük rá Brüsszelt arra, hogy az eddigieknél sokkal gyorsabban, olajozottabban és hatékonyabban szerezze be azokat a vakcinákat, amelyekkel aztán mi, a tagállamok miniszterelnökei és kormányai életeket menthetünk.
Információink szerint a járványügyi egyeztetés magától értetődően feszült hangulatban telt, az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen ismertette az országvezetőkkel az oltási kampány eddigi, felemás eredményeit.
A blokkban e sorok írásakor a száz főre vetített vakcinaszám a felnőtt lakosság körében mindössze 16,9; az első adag oltóanyagot pedig valamivel kevesebb mint negyvenmillió ember kapta meg. A száz főre vetített uniós arányszámot tekintve hazánk abszolút az uniós élmezőnyben van, de Dánia, Málta és Észtország helyzete is előrehaladott a beadott vakcinamennyiséget illetően. A bizottság adataiból kiderült az is, hogy a közös vakcinabeszerzés keretében eddig a huszonhét állam összesen 88 millió adag oltóanyagot kapott, amelyből 62 millió dózist használtak már fel. Az indulatokat nem csillapította, hogy a bizottsági elnök a sajtóban már napok óta keringő információról is lerántotta a leplet, miszerint
az Európai Unióból a járvány kezdete óta összesen hetvenhét millió adag vakcinát exportáltak a blokkon kívülre – ez több, mint a fent említett, már eloltott uniós vakcinamennyiség.
A kritikusok közül ezúttal is Sebastian Kurz jutott főszerephez: az osztrák kancellár a találkozót megelőző, Bécsben adott sajtónyilatkozatában teljességgel érthetetlennek nevezte, hogy az EU miért exportált tömegesen vakcinát „a világ minden tájára”, miközben máshonnan egyetlen adagot sem kapott.
A kirívó aránytalanság miatt az uniós bizottság a héten szigorított az exportellenőrzési mechanizmusán, épp akkor, amikor egy olaszországi, AstraZeneca-vakcinát gyártó üzemben 29 millió adagot találtak „rejtve”. Az EU szerint az oltóanyagot ki akarták vinni a blokkból, ám a brit–svéd cég szerint erről szó sincs.
Az EU-csúcson az uniós oltási igazolványok mellett terítékre került a vakcinaelosztás szintén vitatott ügye.
Utóbbit ugyancsak Sebastian Kurz bírálta élesen korábban, mondván: korrekciós mechanizmusra van szükség, mert Brüsszel lakosságarányosan nem juttat minden tagállamnak megfelelő mennyiségű oltóanyagot.
– Mégis miről kellene beszélnünk egy csúcsértekezleten, ha nem az oltóanyag elosztásáról? – kérdezte az osztrák kancellár a már említett sajtónyilatkozatban, arra reagálva, hogy a hírek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke az ülésen nem akart a vakcinamennyiségről egymással „alkudozó” tagállamokat. Mivel a Pfizer–BioNTech tízmillió adag vakcina gyorsított EU-ba szállításáról tett bejelentést nemrég, az AstraZeneca késlekedése miatt pórul járt tagállamok – így Ausztria – abban reménykednek, hogy Brüsszel akár rövid távon kompenzálja őket a pluszadagokból. Árulkodó ugyanakkor, Angela Merkel német kancellár kiállt a brüsszeli álláspont mellett:
szerinte csak „apró különbségek” vannak a tagországoknak lakosságarányosan juttatott készletekben.
Mint a német szövetségi parlamentben mondta, jó, hogy létezik az Európai Unió, a közös uniós vakcinabeszerzés pedig helyes döntés volt. Brüsszeli sajtóforrások szerint Merkel a csúcstalálkozón a feldühödött EU-országoknak később azt is odaszúrta, hogy az ő képviselőik is szignózták a brüsszeli vakcinaszerződéseket, így kár bűnbakot csinálni az EU-s bürokratákból.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
Magyar Péter megfenyegette a gyermekotthon vezetőjét: „Ennek k..va nagy következményei lesznek”
Kiadták a figyelmeztetést havazás miatt: ezekben a vármegyékben 5 centinél is több hó hullhat
Vezércikk - Mintegy 5 másodperc Magyar Péter tűréshatára + videó
Körözi a rendőrség a Házasság első látásra sztárját: kiderült, mit tett
Mobil bunkerek sorozatgyártásába kezdett Oroszország
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Megszólalt a válogatott focista, akit elfelejtett Marco Rossi
Két magyar gólszerző, mégis nyert a Veszprém a Bajnokok Ligája-meccsen
Stumpf magára rántotta a gyűlölettől bűzlő, saját maga által főzött kotyvalékát
Mutatjuk a férfit, aki VV Fanni meggyilkolásáért ül börtönben – hét év után adott exkluzív videóinterjút
K...rva nagy következmények
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Nyugaton fokozódik az erőszak és ezt szeretné Brüsszel hazánkban is elérni.
Működik a gazdasági semlegesség stratégiája.
Sem a zsidó állam miniszterelnöke, sem egykori védelmi minisztere nem tartozik egyik büntetőjogi kategóriába sem.
Ha valaki békepárti, azt rögtön megbélyegzik.
Második fordulóra lehet szükség Romániában a választás első felvonása után.
Az orosz elnök világossá tette: az eszkalációra Oroszország tükörválaszt fog adni.
Háborús eszkalációként tekint Lengyelország arra, hogy Oroszország ballisztikus rakétát vetett be Ukrajna ellen.
A keresőcsapatok újabb elhunytat találtak, az önkéntesek és a katonák pedig még mindig takarítják az október végi áradások romjait.
Ezt nem hiszi el, ha nem látja a saját szemével.
Továbbra is bizonytalan, hogy az Iványi Gábor által fenntartott intézmények képesek lesznek-e hajléktalanokat fogadni a télen.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
