Megismerni Magyarországot

– A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot 2013-ban vezettük be, döntő többségében fejlődő országok diákjait támogatjuk. Az induláskor 67 ösztöndíjasunk volt, mára 7440-en vannak, és 67 országból érkeznek tanulni hazánkba – mondta lapunknak Pacsay-Tomassich Orsolya, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) nemzetközi ügyekért felelős államtitkára. Hozzátette, hogy ezek a diákok tárcaközi egyezmények megkötését köve­tően kaptak támogatást a magyar államtól. Ismertetése szerint a program lényege az, hogy az ösztöndíjas külföldi diákok olyan magas színvonalú képzésben részesüljenekMagyarországon, amivel hazatérve a saját hazájukat tudják építeni, hozzájárulnak annak gazdasági felemelkedéséhez.

– Ez a konstrukció mind gazdaságilag, mind diplomáciai értelemben nagyon előnyös, sőt a magyar felsőoktatás nemzetközi ismertségéhez is hozzájárul. Arról már nem is beszélve, hogy azok a diákok, akik itt tanulnak, mind érzelmileg, mind szakmai­lag elkötelezettek lesznek Magyarország iránt. Ráadásul nagyon jó képes­ségű fiatalokról van szó, akik kiváló képzést kapnak hazánkban, és miután hazatértek, az adott országban sok területen kerülhetnek döntéshozó pozícióba – magyarázta Pacsay-Tomassich Orsolya.

Arról is szólt, hogy a képzés támogatja, hogy az ösztöndíjasok megtanuljanak magyarul, mert ez még nagyobb kötődést jelent Magyarországhoz és a magyar emberekhez.

Pacsay-Tomassich Orsolya: Hazánk a helyben segítés politikáját vallja
Fotó: Bach Máté

A program nemcsak a tandíj, a lakhatás és az egészségügyi hozzájárulás kifizetésében ad segítséget, hanem abban is, hogy mentorhálózatot biztosít a hallgatóknak, amely nemcsak segíti őket a hétköznapi életben eligazodni, hanem turisztikai programokon keresztül is lehetővé teszi, hogy a diákok megismerjék hazánk kultúráját, történelmét és földrajzi adottságait.

Huszonnyolc egyetem vesz részt a programban, az egyik legnépszerűbb az agrár- és műszakimérnök-képzés, de sokan jelentkeznek közgazdásznak, s népszerű a vízgazdálkodás és a mezőgazdasággal kapcsolatos képzés is. – Igyekszünk az adott ország igényeihez igazodni.

Ha egy országban a vízgazdálkodás komoly probléma, és vízgazdálkodási mérnökök képzésére van szükség, ebben részt tudunk venni. Ha hazatérve ezek a magasan képzett szakemberek kezelik a problémát, akkor az adott országnak egy stratégiailag fontos területéhez tudtunk segítő kezet nyújtani – emelte ki az államtitkár.

Mint mondta, nemcsak gazdasági, hanem kulturális téren is megvalósul a rászoruló külföldi diákok ösztöndíjas támogatása, ami szintén nagyon fontos hosszú távú befektetés. Arról is szólt, hogy nincs még egy olyan ország, amely ilyen sok pénzt és energiát szentelne arra, hogy a fejlődő világ tehetséges fiataljait támogassa úgy, hogy a felajánlás nincs viszonossághoz kötve.

Magyarország a helyben segítés politikáját vallja, a program is része ennek. Az oktatás, a képzés az egyik legjobb befektetés, ami hosszú távon biztosan megtérül. – Ha abban tudunk segíteni a fejlődő országoknak, hogy olyan fiatalokat képzünk ki, akik jelentős mértékben hozzá tudnak járulni az adott ország felemelkedéséhez, akkor elértük, amit szerettünk volna – tette hozzá az államtitkár. Kérdésünkre, milyenek a visszajelzések a végzős diákoktól, Pacsay-Tomassich Orsolya kiemelte: több mint nyolcvan százalékuk válaszolt egyértelmű igennel arra, hogy hazánkat ismét választaná-e oktatásának helyszínéül.