Erődítményből modern kiállítótér

Európai léptékű fejlesztés valósult meg két év alatt a komáromi Csillagerőd felújításával és kibővítésével. Az északi határnál olyan kulturális központ jött létre, amelyre büszke lehet Komárom, az ország és a Liget projekt is — mondta Baán László, a Liget Budapest projekt miniszteri biztosa az erőd sajtóbejárásán. Az új központban az épített örökség megóvása egyesül a XXI. századi architekturális és műtárgyrendezési elvárásokkal.

Várfalak gyűrűjében: egy korszerű épületben helyezik el a gyűjteményt Fotó: Bach Máté

A felújított és kibővített komáromi Csillagerőd épületegyüttesének központjában izgalmas geometriai forma türemkedik ki a várfalakkal körbevont térből: a szabályos téglatestet egy aszimmetrikus, csonka gúla alakú tetőszerkezet fedi. Ezt a modern épületet az egykori katonai gyülekezőhelyre, a C alakú erőd által közrezárt térbe helyezték el, és hamarosan itt nyitják meg a Szépművészeti Múzeum gipszszobormásolat-gyűjteményének kiállítóhelyét. A helyszínen járva érezhető, hogy látványos kompozíció született Komáromban a majdnem százötven éves épített örökség és a XXI. századi építészet harmonikus egyvelegéből: a várfalhoz illeszkedő, letisztult csonka gúla az egyiptomi piramisok hangulatát is megidézi, főként úgy, hogy bizonyos szögből nézve a szabálytalansága is eltűnik, de a Louvre Múzeum reneszánsz épületegyüttesének közepébe ékelt üvegpiramisra is emlékeztet.

Öt évvel ezelőtt döntöttek arról, hogy a komáromi erődrendszer egyik hányatott sorsú épületét, a Csillagerődöt a Liget Budapest projekt keretében felújítják és múzeummal egészítik ki, hogy a Szépművészeti Múzeum mintegy 300 szobormásolatának kiállítóhelye legyen. Építésekor, 1850 és 1871 között a Csillagerőd az Osztrák–Magyar Monarchia egyik legnagyobb katonai beruházása volt, amely egy kétszázezer fős hadsereget is be tudott fogadni.

– Szokták mondani, hogy a látványtervek nagyban különböznek a megvalósítástól, itt azonban, ha belépünk, a falon látható terv majdhogynem teljes egészében felidézi az elkészült művet. Sőt még jobb is lett annál. A komáromi Csillagerőd jó példa arra, hogyan lehet az építészeti örökséget eredeti szépségében úgy visszaállítani, hogy a XXI. század ­elvárásait is beleszőjük és alkalmassá tegyük a legmodernebb kiállítási funkciókra is. A Szépművészeti Múzeum újjáépítésekor is ez a hozzáállás vezérelte az építészek munkáját. Fantasztikus eredmény, hogy két év alatt sikerült egy közép-európai léptékű beruházást megvalósítanunk – fogalmazott Baán László miniszteri biztos a múlt heti sajtóbejáráson.

Várfalak gyűrűjében: egy korszerű épületben helyezik el a gyűjteményt

De miért pont ide helyezik el a gipszszobrokat? 1945 után a Szépművészeti Múzeum szobormásolatait sehol nem állították ki. Korábban a múzeumban őrizték őket, majd lassan szétszóródtak az egész országban, jelentős részük különböző raktárakban pusztult folyamatosan az idők során (a komáromi erődrendszer egy másik részében, az Igmándi-erődben is tároltak jó párat belőlük). Tehát egy hányatott sorsú, egy másik korszak művészeti szemléletét tükröző szoborgyűjtemény kerül most végre méltó helyére. A gipszmásolat-gyűjtemény ötlete még az Országos Képtár és Pulszky Károly igazgatóságának idejéből származik: akkor az európai művészet nagyjait, a szobrászat történetét pontos másolatok formájában akarták bemutatni Magyarországon. Később ezt a historizáló szemléletet felváltotta a ma is érvényes gondolkodásmód, amely csak az eredeti műtárgyak gyűjtését tartja fontosnak.

Tehát a mára elavult múzeumi szemlélet örökítette ránk a görög–római művészettől a reneszánsz koráig ívelő gipszszobormásolatokat, amelyeket a Szépművészeti Múzeum hamarosan a Csillagerődben fog kiállítani. Láthatjuk majd többek között Verrocchio Bartolomeo Colleoni zsoldosvezérről és Donatello Gattamelata zsoldosvezérről készült lovas­ szobrát, de a milói Vénuszt vagy a Laokoón-szoborcsoport másolatát is. Az állandó kiállítás mellett igazi családbarát kulturális intézmény jön létre a Csillagerődben, egy vendéglátóhellyel és ismeretterjesztési funkciókkal kiegészülve.