Megkezdődött az esztergomi bazilika homlokzatának felújítása

A bejárati oszlopcsarnok, a nyolc méteres magasságú ajtók és az épület tengelyében álló szobor felújításával megkezdődött az esztergomi bazilika felújításának következő üteme – mondta el a felújítást vezető építészmérnök az MTI-nek.

Esztergom, 2020. február 13. Az esztergomi bazilika, a Nagyboldogasszony- és Szent Adalbert-fõszékesegyház felállványozott homlokzata 2020. február 13-án. A bejárati oszlopcsarnok, a nyolcméteres magasságú ajtók és az épület tengelyében álló szobor felújításával megkezdõdött az esztergomi bazilika felújításának következõ üteme. A tervek szerint július 15-re befejezõdik a homlokzat teljes burkolatának és kövezetének megújítása. A bazilika teljes felújítása négy év alatt valósul meg, a 13 milliárd forintos beruházás a tervek szerint 2023-ra készül el. MTI/Bruzák Noémi Fotó: Bruzák Noémi

Az esztergomi várhegyen a 10. század óta áll templom. Az elsőt Géza fejedelem építtette Szent István, az első vértanú tiszteletére. A hagyomány szerint itt született fia, Szent István király.

Szent István 1001-ben alapította meg az esztergomi érsekséget, és 1010-re már állt a mai bazilika helyén a Szent Adalbert-székesegyház. A 12. században részben leégett, majd újjáépített templomot az Esztergom 1543-as török megszállását követő időkben hagyták lepusztulni.

Fél évszázaddal később, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csak a Bakócz-kápolna – a hazai reneszánsz építészet vörös márvány műremeke – maradt épségben.

Hálóval védett kupola a felújítás alatt álló esztergomi bazilikában
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

A székesegyház alapkövét 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén tették le. Az építkezést vezető Packh János – Kühnel Pál unokaöccse – módosította az alaprajzot és a homlokzaton is változtatott. A Bakócz-kápolnát 1600 darabra szétbontva, tájolását megváltoztatva, a bazilika oldalkápolnájaként őrizte meg.

Rudnay Sándor érsek 1831-es halála után csak 1839-ben, Kopácsy József kinevezése után folytatódott az építkezés. Packh Jánost ugyanebben az évben meggyilkolták, és az új érsek az egri székesegyház terveit készítő Hild Józsefet kérte fel a munkára.

Hild József a kupolát a korabeli Magyarországon újdonságnak számító módon, vasszerkezettel építette meg, valamint megemelte és oszlopokkal fogta körbe a kupoladobot, amivel fokozta az épület monumentális hatását. Kopácsy József 1847-ben bekövetkezett halálakor az épület már be volt boltozva, és fenn volt a kereszt a kupolán.

A székesegyházat Ferenc József jelenlétében az új hercegprímás, Scitovszky János 1856. augusztus 31-én szentelte fel, bár a főhomlokzat oszlopos előcsarnoka még befejezetlenül állt és a déli harangtorony is hiányzott.

Az építkezés Lippert József irányítása alatt fejeződött be, a zárókövet 1869. november 1-jén, már Simor János érseksége idején helyezték be, mai formáját pedig csak 1886-ra nyerte el.