A Kossuth Rádió és a Hagyományok Háza közös „Hajnali”- Népzenei összeállítás korán kelőknek című műsora (kezdés minden nap 04.03-kor) a jövő héten a kalotaszegi Bodonkútra látogat. A település Kolozsvártól tizenöt kilométerre északnyugatra található. A Diós falujával egybeépült Bodonkút neve népi elnevezést takar: az Erdélyben mai napig használatos „bodonkút” szó, fatönkökkel bélelt forrást vagy kutat jelöl.
A ma már nagyobb részt románok lakta Borsa-völgye Észak-Erdély visszacsatolása után került a tudományos érdeklődés középpontjába. A Keszi Kovács László néprajzkutató irányításával működő kutatás több éven keresztül tárta fel a Borsa patak mentén fekvő falvak történetét és néprajzát. Az összegyűjtött tárgyi anyag azonban a kolozsvári vasútállomás bombázásakor szinte teljes egészében megsemmisült.
A falu neves szülötte Budai Nagy Antal, az 1437-es erdélyi parasztfelkelés vezére. Tragikus történetét a jeles író, Kós Károly is megörökítette, aki művének megírása előtt több hetet töltött Bodonkúton, hogy felderítse, mit őrzött meg a népi emlékezet az egykori lázadásról.
A település legnevezetesebb épülete az 1726-ban épült, előbb görögkatolikus, később ortodox műemlék-fatemplom. A falu jelenlegi református templomát a 20. század elején építették, középkori elődjének egyes részeit is felhasználva.
Bodonkút hagyományos táncait és zenéjét két néprajzkutató, Kallós Zoltán és Martin György gyűjtéseiből ismerhetjük. Az általuk készített felvételeken a hagyományosan három tagú vonószenekar muzsikál, hegedű, egyenes pallójú, mélyhúros brácsa, cselló összeállításban. A falu táncéletében különleges darabnak számít a férfiak által járt verbunk, amely elsősorban a kisnemesi falvakra volt jellemző. A híres kalotaszegi prímás Fodor Sámuel, „Neti Sanyi” számos alkalommal muzsikált itt lakodalomban és más táncalkalmakkor. Nagy becsben tartotta kiváló hangú nótafától, Gombár Józseftől megtanult dallamait.
A műsor zenei összeállításában a hallgatók bodonkúti muzsikát hallhatnak, kalotaszegi falusi zenészek előadásában.
