Elhunyt Fekete György, a nemzet művésze

Fekete György munkásságát elismerték Munkácsy-díjjal, Magyar Művészetért díjjal, Kossuth-díjjal.

Budapest, 2018. február 22. Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia korábbi elnöke A kultúra gyarapít! című konferencián az Országház Felsőházi termében 2018. február 22-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Április 15-én elhunyt professor emeritus Fekete György belsőépítész, iparművész, a nemzet művésze, az MMA rendes tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke. Több évtizeden átívelő, rendkívül gazdag alkotói életműve mellett aktív kulturális közéleti tevékenységet vállalva dolgozott, valamint a Magyar Művészeti Akadémia elnökeként, majd tiszteletbeli elnökeként a hazai kulturális élet gazdagítását szolgálta. Kultúrpolitikusként az Antall-kormány államtitkáraként létrehozta a Nemzeti Kulturális Alapot, majd 2011-től kiépítette „a magyar kultúra csúcsintézményét„, az MMA-t, összhangban azzal, ahogy Makovecz Imre megálmodta. Fekete Györgyöt a Magyar Művészeti Akadémia mély fájdalommal gyászolja és saját halottjának tekinti.

A nemzet művészét az Emberi Erőforrások Minisztériuma szintén saját halottjának tekinti, erről a tárca szerdán tájékoztatta az MTI-t.

Professor Emeritus Fekete György Munkácsy-díjas, Magyar Művészetért-díjas, Príma díjas, Kossuth-díjas, Érdemes Művész, a Köztársaság Elnökének Érdemérme, valamint a Magyar Érdemrend nagykeresztje tulajdonosa, Zalaegerszeg, Zala megye, Tornyospálca és Budapest XXII. Hegyvidék díszpolgára. Tagja volt a Szent Korona Testületnek, a Fesztiváltanácsnak, az 1956-os Emlékbizottságnak, az Arany János Emlékbizottságnak és elnöke a Nemzet Művésze díj Bizottságnak.

Fotó: Bach Máté

A Magyar Érdemrend nagykeresztje ünnepélyes átadásán, 2017-ben Fekete Györgyöt Orbán Viktor miniszterelnök a magyar kultúra elszánt és kipróbált harcosaként, művészként, kultúrpolitikusként, az MMA kiépítőjeként és őreként köszöntötte. Kiemelte: Fekete György nem is egy, de legalább két életműnyi munkát végzett el: 1994-ben egy teljes művészi és kultúrpolitikai életpálya után nyugdíjba vonult, mégis előbb országgyűlési képviselő lett, a KDNP alelnöke, az elmúlt hat évben pedig felépítette „Magyarország legjelentősebb kulturális intézményét”, a Magyar Művészeti Akadémiát. A kormányfő hangsúlyozta, a kultúra nemzeti identitásunk megtartásának küzdőtere, és ennek az arénának Fekete György „igazi veteránja” volt.

Fekete György életműve előtt tiszteleg a közmédia

A közmédia Fekete György életműve előtt tiszteleg szerdán: az M5 csatorna 20.30-tól az Élet-mozaikok – Portréfilm Fekete Györgyről című műsorral, a Kossuth Rádió pedig 21.30-kor az Arcvonások adásával emlékezik meg a nemzet művészéről.

...

„Üzenem a földnek, fáknak, szeleknek, vizeknek, felhőknek, hegyeknek és völgyek ölének, hogy köszönöm nekik a természeti világ felfoghatatlan gazdagságú csodáit, inspirációik kitüntető érintéseit, s a bennük lüktető képi-tárgyi látomásokat.

[…]

Üzenem az anyagoknak, szerszámoknak, mesterségek tanítóinak, hogy köszönöm kezeim képességeinek kiteljesítését, és a szellem embereinek, hogy a lét nagykérdései iránti figyelmemet felkeltették, éltették, és számon is kérték azokban a létfontosságú órákban, amikor tettekkel kellett bizonyítani a szándékaim tisztességét.„

[…]

„Végezetül üzenem […] igazi áldás volt egy történelmi időben élnünk, s együtt vállalni megtisztelő szerepet a művészet istenáldotta varázslatában.” (Fekete György: Hazafelé, Számadás a vándorútról 2018)

Fekete György életútja

1932. szeptember 28-án született Zalaegerszegen. 1957-ben szerzett kitüntetéses belsőépítész diplomát az Iparművészeti Főiskolán. 1964-ig dolgozott Gádoros Lajos építész műtermében az Általános Épülettervező Vállalatnál, irányító tervezőként. Ebben az időszakban számos nagyberuházás tervezésében vett részt.

1964-ben önálló műtermet létesített, amelyben oktatási, kereskedelmi, egészségügyi, igazgatási és kulturális létesítmények belsőépítészeti tervei fogalmazódtak meg. Folyamatosan készített bútor- és tárgysorozat terveket is, közülük többet az Iparművészeti Vállalat boltjaiban forgalmaztak. Hazai alkalmakon és Magyarország képviseletében mintegy harminc országban százhetven kiállítási terve valósult meg Európában, Ázsiában, Afrikában, Amerikában. Murális pályázatok nyerteseként számos műve kapott helyet középületek enteriőrjeiben. Több száz szakcikk és tanulmány írója, hat televíziós sorozat környezetkultúrával foglalkozó adásának forgatókönyvírója és műsorvezetője volt.

1980 és 1983 között a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolát igazgatta, 1986-tól 1989-ig az Iparművészeti Vállalat művészeti vezetője, ugyanebben az időszakban a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének alelnöke volt.

1990 és 1994 között Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára, majd 1994-től 1998-ig országgyűlési képviselőként a kulturális bizottság tagja volt. Egyik alapítója és első elnöke volt (1993–1994) a Nemzeti Kulturális Alapnak.

1996-ban habilitált egyetemi tanárrá a Nyugat-Magyarországi Egyetemen, az intézmény Alkalmazott Művészeti Intézetének professor emeritusa volt.

Újraalapította a Magyar Iparművészet című folyóiratot, azt főszerkesztőként jegyezve. Alapító elnöke volt a Magyar Örökségeket megnevező bizottságnak. 2002-ben nagyszabású kiállításon adott számot belsőépítészeti életművéről a Vigadó Galériában. Művésztársaival folytatott beszélgetései, esszéi, versei, cikkei könyvsorozatban jelentek meg, 18 kötetben.

Belsőépítészként tervezett múzeumi kiállítási installációkat, református templomok, iskolák, üdülőszállók, művelődési házak belső tereit, valamint külföldi magyar kiállításokat is. Környezetkultúrával foglalkozó hat tévésorozat forgatókönyvének volt írója és műsorvezetője. Tagja volt a Szent Korona Tanácsnak.

2017 őszén 85+85 címmel famozaik-kollázs tárlatát láthatta a nagyközönség a Pesti Vigadóban. A születésnapi kiállításhoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag pályáját mutatta be. Szintén születésnapja tiszteletére jelent meg Dvorszky Hedvig: Fekete György belsőépítész, iparművész című könyve Fekete György életútjáról és munkásságáról. 2019-ben az MMA Kiadónál válogatás jelent meg Fekete György: Hazafelé – Számadás a vándorútról címmel.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyesülethez 1995-ben csatlakozott, melynek 2010-ben ügyvezető elnöke lett, majd 2011. novembertől a köztestületté vált intézmény első majd újraválasztott elnöke lett. 2017-től a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke volt.

1966-ban Munkácsy Mihály-díjat kapott, 1981-ben Érdemes Művész lett. 1998-ban megkapta a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét. 2008-ban Magyar Művészetért Díjban részesült. 2011-ben megkapta a Köztársaság Elnökének Érdemérmét és ebben az évben nyerte el a Ring Alapítvány Díját és a Prima díjat. 2012-ben Kossuth-díjat kapott. 2017-ben megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét és lett Zala megye díszpolgára.

2017-ben 85+85 címmel volt látható famozaik-kollázs tárlata a Pesti Vigadóban. A születésnapi tárlathoz kapcsolódóan jelent meg a Magyar Belsőépítészek sorozat 4. kötete, ami Fekete György gazdag életpályáját méltatta.

2018-tól a Nemzet Művésze volt. 2019-ben Hegyvidék díszpolgára lett.

A Hazafelé, Számadás a vándorútról 2018-as kötetében fontosabb művészeti és közéleti írásaiból jelent meg válogatás az MMA Kiadó gondozásában.