Az viszont a minap történt, hogy miközben a tárcaíró a legkisebb kislányának kezét fogta a cölöpökön mendegélés közben, a középső elindult rajtuk egyedül. A tárcaíró fél szemmel figyelte, aggódott, nehogy leessen, de nem szólt semmit. Mindig van egy pillanat a gyerekek életében, amikor már egyedül akarják csinálni a dolgokat. A tárcaíró középső kislánya csak egyszer billent ki kissé az egyensúlyából, de azt is megoldotta. És bár nagyon aggódott az apai szív, de boldog volt, hogy ilyen ügyes a kislánya. És miközben a tárcaíró némiképp elérzékenyült ettől a pillanattól, arra jött rá, hogy mindez szimbolikus is. Az iskolában sem áll már apa mellette, és nem fogja a kezét. Épp itt volt az ideje egyedül járni a cölöpökön.
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!