időjárás -4°C Artúr, Vince 2022. January 22.
logo

Blaha Lujza élete a színpadon és azon túl

Petrovics Gabriella
2020.10.14. 12:38
Blaha Lujza élete a színpadon és azon túl

Az idén százhetven éve született Blaha Lujzának méltó emléket állít a naplója alapján készült, életét és pályáját feldolgozó kamaradarab, amelyet a napokban mutattak be a Turay Ida Színházban. A nemzet csalogánya című előadásban Hűvösvölgyi Ildikó kelti életre a magyar színháztörténet egyik leghíresebb énekes színésznőjét, akiért Ady Endre is rajongott.

Blaha Lujza primadonna volt, korának ünnepelt színésznője, akit a kritikusok és a kortársak egyaránt méltattak. Ady Endre például a Blaháné című versében így írt róla: – Soha igazabbat, soha jobbat, szebbet! –, / Óh, be nagyon kellett, / Óh, be nagyon kellett ez a csoda-asszony, / Hogy ebből a földből életet fakasszon / S magyar legyen értünk. / Szépséges nagyasszony, / Mi szent magyar vérünk, a mi tisztább vérünk: / Ha itt több lesz a vér, ha itt több lesz a hit. / Teáltalad élünk, / Ezer év mulva is Terólad mesélünk!...

Fotók: Turay Ida Színház

Noha nem telt még el ezer év, A nemzet csalogánya című zenés színpadi játék kivételes és kalandos életéről, pályájáról mesél. A darab rendezője és egyben főszereplője, Hűvösvölgyi Ildikó Kossuth-díjas színésznő kitűnő dramaturgiai érzékkel, mindvégig ragaszkodva Blaha Lujza naplószövegei­hez, bensőséges hangvételű előadást állított színpadra.

A történet 1909 decemberében Móricz Zsigmond első színpadi műve, a Sári bíró premierje előtti és utáni órákban játszódik otthonában. Blaha Lujza hűséges házvezetőnőjének, Marinak idézi fel színházi karrierjét, kedvenc szerepeit, szakmai sikereit és nehézségeit, színésztársait, de arról is mesél, hogyan tanulja meg a szerepeit, lámpalázas-e egy-egy premier előtt, valamint hogyan ismerkedett meg pél­dául a walesi herceggel. Magánéletének változásairól, három házasságáról kevés szó esik, ám mire összeillesztjük a boldog-szomorú számvetés, visszaemlékezés-folyam mozaikdarabkáit, élesen kirajzolódik mindenkit magával ragadó személyisége, amelyet soha nem ragadott el a siker. Mindig egyszerű és egyenes maradt. S ezt az egyszerű és egyenes jellemet remek színészi játékkal és hitelesen kelti életre Hűvösvölgyi Ildikó, aki még táncra is perdül és elénekli többek között a Cserebogár, sárga cserebogár és a Piros, piros, piros, háromszor is piros című dalokat. A házvezetőnőt alakító Nyírő Bea bár többnyire hallgat, s finoman konstatálja az elhangzottakat, játéka mégis meggyőző.

Mint ismert, Blaha Lujza első férjének, a nála több mint húsz évvel idősebb Blaha János (Jan Blaha) cseh származású karmesternek köszönheti, hogy színésznő lett. Ő fedezte fel tizenhat éves korában, s mindent elkövetett, hogy világjáró operaénekessé váljon, még Bécsbe is elvitte Suppéhoz, aki szerződést kínált neki, ám ő inkább magyar színésznő akart maradni. Debrecenben vált országos hírű primadonnává. Aztán a pesti Nemzeti Színházhoz került, ahol először a Tündérlak Magyarhonban című népszínműben lépett fel elképesztő sikerrel. Majd az újonnan alapított Népszínházban lett a nemzet csalogánya. Pénzgondokkal küzdött szinte egész életében, ám amikor 1901-ben a Nemzeti Színház létrehozta az örökös tagság intézményét, elsőként ő kapta meg, s a címhez élete végéig állandó jövedelem is járt. Színpadra lépésének ötvenedik évfordulójáról is szó esik, a jubileumot Csiky Gergely Nagymama című vígjátékának címszerepével ünnepelte, amelyet hatvanöt alkalommal játszott el. Aztán Móricz Zsigmond Sári bírójában is fergeteges sikert aratott, a közönség hazáig ünnepelte, a kritika tündöklő alakítását dicsérte.

Csillag Ilona színház- és drámatörténész Blaha Lujza naplójának kísérőtanulmányában azt írta: „Blaha Lujza több volt mint színésznő, ő maga volt a műfaj.” Otthonosan mozgott minden műfajban az operettől a pró­záig, s erre Hűvösvölgyi Ildikó darabja nagyszerűen rávilágít.