Ismét feledhetetlen, valódi közösségi élményt nyújtó délutánt tölthettek Leányfalun mindazok, akik ellátogattak a hetvenöt éves Kádár Tibor kiállításának megnyitójára. Bánhatják, akik nem tudtak eljönni, mert a három részre tagolódó esemény mindegyike a legszorosabb értelemben véve is telt házas volt. Több mint három évtizeddel ezelőtt Erdélyi művészek Leányfalun címmel indított Szász István Tas orvosi szakíró, közíró kiállítássorozatot, éppen a Veszprémben élő művész tárlatával. Később az akkor hetvenéves Kádár Tibor újabb munkáit is itt csodálhattuk meg. (És arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a tárlatnak otthont adó leányfalusi faluházban állandó kiállításon szemlélhetők meg a kolozsvári születésű művész képei, a nevét viselő szobában.) Ahogy az akkori kiállításon, ez alkalommal is Banner Zoltán művészettörténész méltatta a Leányfalun immár negyedszer kiállító – ahogy Szász István Tas mondta, a leghűségesebb – festőművészt, és mutatta be a tárlat változatos – nagyméretű tablók, portrék, versek ihlette illusztrációk – anyagát.
A kiállítóterem főfalán lógó, A még üres Golgota című kép előtt állva, hallgatva Banner Zoltán szavait arról, hogy rontás van az európai művészeten, s hiába várjuk „a lélek partraszállásának új jeleit”, meglehetősen elkomorul az ember. A művészettörténész felemlegette azokat az időket, amikor több neves erdélyi grafikussal, festővel együtt Kádár Tibor is indult. Az ötven-hatvan évvel ezelőtti grafikai virágkor Kádár Tibor tanúsága szerint azt a reménységet és illúziót táplálta, hogy „aki szépen kimondja a rettenetet, azzal fel is oldja azt” – idézte Banner Zoltán Illés Gyula Bartók című versének sorait.
És a megnyitó után végignézve a műveket, egyértelművé válik még a laikus számára is, hogy Kádár Tibor festő- és grafikusművész a második világháború utáni időszak egyik legjelentősebb erdélyi magyar mestere, aki olyan szépen mondja ki minden képén a rettenetet, hogy bár remeg kissé a gyomrunk a felsejlő mögöttes tartalomtól, még sincs bennünk rossz érzés. Ám amit látunk, az beég a retinánkba, s még napok múlva is felsejlik és gondolkodásra késztet.
A kiállítás megnyitóját könyvbemutató követte, ahol Banner Zoltánnak a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál frissen megjelent Kádár Tibor-monográfiáján túl az erdélyi könyvkiadás buktatóiról, folyamatos nehézségeiről, de sikereiről is tudomást szerezhettek a jelenlévők, Káli Király István kiadó jóvoltából.
Akik megvásárolták a nyomdából éppen kikerült művészeti monográfiák sorozat bőven illusztrált kötetét, azok nemcsak megfejtőkulcsot kaptak Kádár Tibor művészetéhez, hanem úgy érezhetik, hogy hazavitték a leányfalui tárlat kicsinyített mását.
A különleges együttlétre a koronát Meister Éva színművésznő, a Magyar Kultúra Lovagja Trianoni harangok című önálló estje tette fel, ami viszont érdemes arra, hogy egy külön cikk témája legyen.
