A gondola.hu szeptember 17-i, Fehér Bencével, a Magyarságkutató Intézet Klasszika-filológiai Kutatóközpontjának igazgatójával készült interjújában beszámolt arról, hogy a Jánoshidán fellelt tűtartón olvasható magyar szöveg 400 évvel korábbi, mint a hivatalosan legrégebbi magyar nyelvemlék, a Tihanyi Alapítólevél.
A Gondola folytatta beszélgetését a professzorral.
– Egy feliratcsoportot azonosítottam, amelyek közül eddig négyre tudtam olvasati javaslatot adni, három ezek közül magyar nyelvű; igaz, a négyből egyre magam is azt mondanám, egyelőre hipotetikus, vitatható, nyilván vitatni is fogják.
A jánoshidai tűtartó felirata nem ilyen: azon nagyon ritka avar kori írott emlékek közé tartozik, amelyeken minden jel egyértelműen kivehető, jó állapotú, csak az értelmezésüket lehetett vitatni
– jelentette ki Fehér Bence, hozzáfűzve: a jánoshidai típusú írásnál óriási segítséget jelentett, hogy felismerhető volt a kapcsolat a székely rovásírás jeleivel; ezek nélkül csak állnánk a nagyon kevés és rövid szöveg előtt, és néznénk, vagy esetleg kombinálnánk és kétes elméletek ezreit gyártanánk.
– A tűtartón nemcsak felirat van, hanem két emberalak is. Ez az első magyarázat, amely a két emberalakot is be tudja vonni, szerepük érthető lesz: a védőszellemet ábrázolják, akihez a szöveg szól – fejtette ki a professzor, rámutatva: igaz ez a többi korabeli tűtartóra is, amelyeken ugyanez az emberalak megjelenik. Az egyiknek, az udvardinak nagy szerepe volt az értelmezésben.
