Az Animatiqua alapító-cégvezetője újságírói kérdésre elmondta, hogy a film létrejöttének egyik legfőbb célja a magyar bor népszerűsítése volt hazai és nemzetközi területen egyaránt. Az előzményekkel kapcsolatban elárulta, hogy – A korábbiakban Budapest eltűnt épületeit »keltettük életre« a Fortepan képek segítségével. Ezen munkánk során számtalan jó minőségű borral és a borkultúrával kapcsolatos képre bukkantunk detektív munkánk révén. Úgy gondoltuk, hogy ekkora mennyiségű képanyagból már egy nagyon attraktív film készíthető el, és fel is vettük a kapcsolatot a Magyar Bor Személyesen csapatával, akiknek nagyon tetszett az elképzelésünk, és ezáltal lehetőségünk nyílt arra, hogy a terv megvalósuljon.
Kondacs András azt is kifejtette, miért kell a XXI. század borbarátait szembesíteni az évszázaddal korábbi szépségekkel:
– Úgy gondoljuk, hogy a magyar bor nemzetközi színvonalú, de sajnos jelenleg nem az őt megillető helyet foglalja el a nemzetközi megítélésben, aminek az egyik legfőbb oka szerintünk az ismertségének a hiánya. Minden olyan film, művészeti alkotás, fesztivál s a többi, ami a magyar bort és annak történetét mutatja be, ha lassú lépésekben is, de lehetőséget nyit annak, hogy magasabb piedesztálra emelje, oda, ahol valójában lennie is kellene. A mi elképzelésünk az volt, hogy ez akkor a legcélravezetőbb, ha az »alapoktól« kezdve mutatjuk be a történetét.
Az alkalmazott filmkészítési technika nélkülözi a klasszikus filmes dramaturgiai kötöttségeket. Több száz kép közül választották ki azt a harminc darabot, amely bekerült a filmbe. Olyan képek, amelyekben vagy a legtöbb az érzelem az arcokon, vagy a leglátványosabb eljárások jelennek meg. Az alkalmazott munkamódszerről a cégvezető elmondta, hogy a csapat tagjai egymástól függetlenül dolgoztak a snitteken, némelyiken akár több napig vagy akár több hétig is. A snittek pedig az szerint kerültek egymás mellé, amint megtalálták a köztük lévő szinergiát.
Vállaltan az érzelmekre kívántak hatni, az alkotás mégis többről szól, mint a borról:
– Rengeteg olyan képünk volt, amelyekben csak boroshordók, márkázott borosüvegek szerepelnek. Akár ezekből is elkészülhetett volna a film, de az emberek nélkül nem lett volna »lelke«. Ahol az érzelmek megjelennek, azzal a néző is jobban tud azonosulni, még akkor is. ha nem borfogyasztó.
– foglalta össze Molnár Pál kérdéseire Kondacs András a Gondola cikkében.
Borítókép: Egy kép A magyar bor filmje című alkotásból (Fotó: Gondola.hu)
