Eltűnt budapesti épületek nyomában

A második világháború előtti főváros jellegzetes épületei, helyszínei elevenednek meg az Eltűnt Budapest című animációsfilm-sorozatban Kondacs András és az Animatiqua kreatív stúdió csapata jóvoltából. A rendezőt a filmek elkészítésének szakmai és technikai hátteréről, a zenei aláfestésekről, valamint arról is kérdeztük, a következő részekben milyen épületeket láthatunk.

2021.03.04. Budapest Kondács András Fotó: Kurucz Árpád Fotó: Kurucz Árpád

Tudta, hogy anno a Döbrentei téren két templom állt, az Alexandriai Szent Katalin-templom és a Szent Demeter-templom, ám utóbbit a második világháború után, 1949-ben lebontották? Tudta, hogy a Vörösmarty téren, az üvegpalota helyén állt a Haas-palota? Hogy az egykori Eskü (ma Március 15.) tér déli oldalán a Magyar Királyi Osztálysorsjáték-palota épületét csodálhatták a budapestiek? Vagy hogy egykor hol volt a Nemzeti Színház épülete? Az Animatiqua kreatívstúdió munkatársai jóvoltából izgalmas, virtuális várostörténeti utazáson vehetünk részt, ugyanis arra vállalkoztak, hogy rövidfilmeken mutatják be az 1930–40-es évek Budapestjét, illetve a második világháború során megsérült épületeket.

Több mint tíz éve él Budapesten Kondacs András animációsfilm-rendező, az Animatiqua alapítója, aki mint mondta, nagyon sokat sétált és forgatott kollégáival a városban. Látták azokat a foghíjtelkeket, funkcionalista épületeket a belvárosban, amelyek helyén a második világháború előtt más épületek álltak. – Léteznek olyan archív fényképadatbázisok, ahol hozzáférhetők a régi épületfotók, így elkezdtük ezeket felkutatni, aztán az animációs és filmstúdiónkban rövid videókat készítettünk róluk – magyarázta a rendező. Az első két rész azokat az épületeket mutatja be, amelyek frekventált helyen álltak, jelentősen befolyásolták a városképet, és hiányuk ma is fájó. Mint mondta, a szelektálás másik szempontja az volt, hogy azok az épületek kerüljenek be a filmbe, amelyek menthetők lettek volna annak ellenére, hogy súlyos bombatalálatot kaptak a második világháborúban. A mai Széchenyi téren álló Lloyd-palotának például „csak” a tetőszerkezete égett le, mégis lebontották.

Kondacs András rendező szerint nagyban segítené az alkotók munkáját, ha támogatók csatlakoznának a projekthez
Fotó: Kurucz Árpád

Miután a több mint ezerötszáz Fortepan-fotográfia közül kiválogatták a videók­ban látható épületeket, tereket, helyszíneket, többségüket felkeresték, levideóz­ták jelenlegi környezetükben, s montázstechnikával élővé tették. Így például láthatjuk, ahogy az Erzsébet híd alatt folyik a Duna, a Danubius-kút csobog a Kálvin téren vagy hogy madarak szállnak az égen. Az első kisfilm azt az érzetet kelti, mintha lassított videófelvételt néznénk. – A legmodernebb technikát használjuk, mégis archaizáló képi és hangulatvilágot hozunk létre – mesélte Kondacs András, aki szerint Magyarországon ebben a kontextusban igazi kuriózumnak számítanak a felvételek. – A zeneválasztás is nagyon fontos volt, hiszen míg az első résznél a lírai filmhez egy kevésbé lírai zenét választottunk, addig a második epizódhoz, amelyben életképek is megjelennek, megrendítő zenei aláfestés illett – tette hozzá a rendező.

A sorozat most készülő, harmadik része a második részhez hasonlóan nyomozásra ösztönzi a nézőket. Ám technikai megvalósításban ismét újat szeretnének nyújtani. – A 3D-s technikának köszönhetően térbeli torzulásokat is el tudunk érni. Ezalatt azt értem, hogy ha szemben állunk egy épülettel, meg tudjuk valósítani a térbeli torzulását. Vagyis ha kamerával mennénk el előtte, egy bizonyos szögnél eltűnik az egyik homlokzati front – avatott be a részletekbe Kondacs András. Mint megtudtuk, a harmadik részt tavasz végén vagy nyár elején teszik majd közzé, a további részekben pedig olyan épületeket is be szeretnének mutatni, amelyeknek csak bizonyos része tűnt el vagy változott meg drasztikusan.

Mivel a Fortepan adatbázisa limitált, ezért a készülő epizódokhoz várják a jobb minőségű képeket, források megjelölését. Továbbá nagyban segítené az alkotók munkáját, ha építészek, építésügyi, örökségvédelmi hivatalok, illetve támogatók csatlakoznának a projekthez. Az Eltűnt Budapest első és második része az Animatiqua YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán tekinthető meg.