Tudta, hogy anno a Döbrentei téren két templom állt, az Alexandriai Szent Katalin-templom és a Szent Demeter-templom, ám utóbbit a második világháború után, 1949-ben lebontották? Tudta, hogy a Vörösmarty téren, az üvegpalota helyén állt a Haas-palota? Hogy az egykori Eskü (ma Március 15.) tér déli oldalán a Magyar Királyi Osztálysorsjáték-palota épületét csodálhatták a budapestiek? Vagy hogy egykor hol volt a Nemzeti Színház épülete? Az Animatiqua kreatívstúdió munkatársai jóvoltából izgalmas, virtuális várostörténeti utazáson vehetünk részt, ugyanis arra vállalkoztak, hogy rövidfilmeken mutatják be az 1930–40-es évek Budapestjét, illetve a második világháború során megsérült épületeket.
Több mint tíz éve él Budapesten Kondacs András animációsfilm-rendező, az Animatiqua alapítója, aki mint mondta, nagyon sokat sétált és forgatott kollégáival a városban. Látták azokat a foghíjtelkeket, funkcionalista épületeket a belvárosban, amelyek helyén a második világháború előtt más épületek álltak. – Léteznek olyan archív fényképadatbázisok, ahol hozzáférhetők a régi épületfotók, így elkezdtük ezeket felkutatni, aztán az animációs és filmstúdiónkban rövid videókat készítettünk róluk – magyarázta a rendező. Az első két rész azokat az épületeket mutatja be, amelyek frekventált helyen álltak, jelentősen befolyásolták a városképet, és hiányuk ma is fájó. Mint mondta, a szelektálás másik szempontja az volt, hogy azok az épületek kerüljenek be a filmbe, amelyek menthetők lettek volna annak ellenére, hogy súlyos bombatalálatot kaptak a második világháborúban. A mai Széchenyi téren álló Lloyd-palotának például „csak” a tetőszerkezete égett le, mégis lebontották.
Fotó: Kurucz Árpád
Miután a több mint ezerötszáz Fortepan-fotográfia közül kiválogatták a videókban látható épületeket, tereket, helyszíneket, többségüket felkeresték, levideózták jelenlegi környezetükben, s montázstechnikával élővé tették. Így például láthatjuk, ahogy az Erzsébet híd alatt folyik a Duna, a Danubius-kút csobog a Kálvin téren vagy hogy madarak szállnak az égen. Az első kisfilm azt az érzetet kelti, mintha lassított videófelvételt néznénk. – A legmodernebb technikát használjuk, mégis archaizáló képi és hangulatvilágot hozunk létre – mesélte Kondacs András, aki szerint Magyarországon ebben a kontextusban igazi kuriózumnak számítanak a felvételek. – A zeneválasztás is nagyon fontos volt, hiszen míg az első résznél a lírai filmhez egy kevésbé lírai zenét választottunk, addig a második epizódhoz, amelyben életképek is megjelennek, megrendítő zenei aláfestés illett – tette hozzá a rendező.
