Körtefából almacsutka

Befejezte a Képzőművészeti Egyetemet, rá egy évre a Millenáris Parkban állították ki a szobrát. Felkerült tavaly az Artotek Fine Art Hungary top 100 művészek listájára. Országszerte számos kiállításon vett részt, bemutatkozott már Párizsban és Szlovéniában is. Rajcsók Attila szobrászművésszel beszélgettünk.

2022.06.02. Budapest Rajcsók Attila szobrász Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád

– Az almacsutka az egyik védjegye. Megszámolta már, hogy hányat készített?
– Még nem, de sokat.

Van három gyerekem, akik szeretik az almát, és a csutkákat mindig szétdobálták. Megtetszettek, mert ha az ember formailag jobban megvizsgálja, érdekes kérdések merülnek fel. Gondoltam, mi lenne, ha felemelnénk egy más szintre. Nemcsak naturálisan ábrázolom őket, gyakran elviszem szürreális irányba is.

– Közülük egy a Millenáris Parkban látható. Az miből készült?
– Krómacélból. A három és fél méter magas szobor meghívásos pályázatra készült. Egy csoda volt, nagyon örültem neki, mert csak egy évvel azelőtt diplomáztam.

Almacsutkát készítettem már kőből, bronzból, és faragtam fából is, például akácból, körte­fából. Utóbbi száliránya és rostszerkezete viszonylag nagy mozgásterületet ad a szobrásznak. A jövőben is szeretnék almacsutkákat mintázni, még érzek benne potenciált.

Fotó: Mirkó István

– Mely motívumokhoz szeret visszanyúlni?
– A diplomamunkám egy háromméteres hatalmas fából készült csanak, egy nyeles vízmerítő edény volt. Amikor az ember fiatal, úgy gondolja, hogy nagy szobrot kell készítenie.

Kő Pál tanársegédje, Gálhidy Péter fontos szerepet játszott abban, hogyan lássam a világot, szellemileg és technikailag is sokat segített nekem.

A csanak eleje a vízcseppre hasonlít, a szára elvékonyodik, hajlított íven áll meg, és két ponton támaszkodik. Nagy munka és nagy kaland volt elkészíteni. Mostanában sokat dolgozom rozsdamentes acéllemezekkel, amelyekből tengeri élőlényekre, csigaházakra hasonlítható héjszerkezeteket építek. Ezt a tematikát bronzba is megpróbálom átültetni.

A szobrászművész mostanában tengeri élőlényekre, csigaházakra hasonlítható héjszerkezeteket épít           Fotó: Kurucz Árpád

– 2016-ban Kisújszálláson avatták fel Pom Pom-szobrát. Csukás István mesehőse egy fa hosszú ágán üldögél. Ez esetben a gyerekei inspirálták?
– A szobrot Pintér Attila szobrász álmodta meg, és közösen készítettük el. Szeretik az ott élők. Helyi kötődése is van, Csukás István ott született.

– A Pom Pom is művészi alkotás?

– Úgy gondolom, ha egy tárgy a helyi közösség szerves részévé tud válni, befogadják az emberek, érzelmeket és emlékeket tudunk vele felidézni, akkor művészet. Szerintem nem mindig egy emlékműnek kell kiváltania valamilyen ingert.

– A gyerekei is érdeklődnek a művészetek iránt?
– Mindhárman jól rajzolnak, a középső kislányom különösen. Volt kitől örökölniük a tehetséget: a feleségem festőművész. Az idősebbik fiam nagy kritikusom, ő nem lacafacázik, megmondja, amit gondol. Amikor jókat mond, azt meg is fogadom.

– Kevés figurális szobra közül az egyik – Homoki-Nagy István természetfilm-rendező mellszobra – Alcsútdobozon látható. Milyen alkalomra készült?
– A rendező tizennyolc évig élt a faluban, 2014-ben, születésének századik évfordulójára pályázatot írtak ki, és én nyertem el a lehetőséget.

– Milyen események befolyásolják az alkotásai létrejöttét?
– Sok minden, de az, hogy gyerekeink születtek, teljesen átformálta az életemet. Mások lettek a prioritások, máshogy kezdtem el kezelni az idő fogalmát. Azok az órák, amelyeket szobrászattal tudok tölteni, nagyon felértékelődtek. Olyankor próbálok koncentráltan dolgozni. Már napokkal azelőtt fejben végiggondolom, mit hogyan csinálok majd.

A szobrászat fizikai és szellemi kihívást jelent. Kell hozzá mesterségbeli tudás, technikai felkészültség, és a művet szellemi tartalommal is meg kell tölteni.

Borítókép: Rajcsók Attila szobrászművész (Fotó: Kurucz Árpád)